Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt. 

Az Európai Bizottság azért kezdeményezte az eljárást, mert nem lát kellő garanciákat arra, hogy a magyar kormány által benyújtott intézkedési terv valóban hatékonyan tudja csökkenteni a levegő szennyezettségét, különösen a szálló por (PM10) határérték feletti mennyiségét.

Magyarország, Olaszország és Románia ellen is a szálló por tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. A levegő minőségére vonatkozó uniós előírásokat 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni.

Magyarországon három levegőminőségi övezetben, Budapesten, Pécsen és a Sajó völgyében a szálló por szintje 2016-ban tartósan, 76 napig meghaladta a napi határértékeket.

A Greenpeace szerint Magyarországon mind a részecskeszennyezés, mind a nitrogén-dioxid-szennyezés több mérési ponton rendszeresen meghaladja az uniós határértékeket. 2016-ban a  szálló por szintje Budapesten, Pécsen, Kazincbarcikán, Kecskeméten, Sajószentpéteren és Vácon, a nitrogén-dioxid-szennyezés pedig 2016-ban és 2017-ben Budapesten, Debrecenben, Pécsen és Nyíregyházán lépte túl a megengedett értékeket. Kiemelték, hogy a budapesti Széna téren a nitrogén-dioxid órás határérték-túllépések száma a megengedett 18 helyett 2016-ban és 2017-ben is 200 körül volt, Pécsett és Debrecenben pedig 100 körül.

Felzárkóztunk az ipari országokhoz

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos csütörtökön közölte, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben 

  • az Egyesült Királyságot,
  •  Franciaországot, 
  • Magyarországot, 
  • Németországot, 
  • Olaszországot 
  • és Romániát.

A lépés előzménye, hogy Vella biztos idén januárban a levegőminőséggel foglalkozó miniszteri csúcstalálkozót hívott össze, de a most beperelt hat tagállam közül egyik sem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül, illetve – ahogyan azt az uniós jog előírja – a lehető leghamarabb csökkentenék a szennyezést. A Bizottság ezért úgy döntött, hogy jogi lépéseket tesz. 

A környezetvédelmi biztos azt mondta, hogy ”az európai polgárok érdekében döntöttünk úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé utaljuk egyes tagállamok ügyét. Korábban azt mondtuk, ez a Bizottság védelmet nyújt. A döntésünk ezt az állítást ülteti át a gyakorlatba. A ma a Bíróság elé idézett tagállamok az elmúlt évtizedben elég »utolsó lehetőséget« kaptak már arra, hogy javítsanak a helyzeten. Meggyőződésem, hogy a mai döntésnek köszönhetően az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fognak bekövetkezni a polgárok számára kedvező változások”

Vella megjegyezte, hogy a jogi lépések önmagukban nem fogják megoldani a problémát, ezért a Bizottság gyakorlati segítséget akar nyújtani a nemzeti hatóságoknak, hogy  tisztább legyen az európai városok és települések levegője.

Csehország, Szlovákia és Spanyolország esetében most nem indul eljárás, mert a Bizottság egyelőre elfogadta az általuk beterjesztett szennyezéscsökkentési tervet. 

Minden hatodik magyar a légszennyezés miatt hal meg.

 

Forrás:

Idézet

Ez nem gazdasági növekedés kérdése; ez az ember életben maradásának kérdése .

Mr. Tong, Kiribati elnöke a klímaváltozásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok