Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A zöldgazdaság fejlesztésének fölkarolásával radikálisan szakítunk az előző kormányzat felfogásával, amit világosan mutat, hogy ez a terület kiemelten szerepel az új Széchenyi-tervben – mondta el az MNO-nak adott interjújában Olajos Péter klíma- és energiapolitikai helyettes államtitkár. A politikus kifejtette, hogy a következő 10 évben 200 ezer új munkahelyet lehet létrehozni ebben az ágazatban, valamint jelentősen csökkenthető hazánk energiafüggősége egy zöld fordulat esetén.

 

– Miért került ennyire kiemelt helyre a zöldgazdaság-fejlesztés az új Széchenyi-tervben, jelent ez egyfajta szakítást a korábbi évek felfogásával szemben?

– A zöldgazdaság mindenhol a világon a gazdasági válságból való kilábalás egyik fő pontjaként lett meghatározva. A két éve beköszöntött világgazdasági recesszióból világszerte a zöldgazdaságban látják az egyik kitörési lehetőséget, így többek között az Obama-adminisztráció, az angol kormány és az Európai Bizottság is felkarolta ezt a kezdeményezést. Másrészről a zöldgazdaság-fejlesztés megfogalmazása szorosan összefügg a kormányzat egymillió új munkahely megteremtését célzó elképzeléseivel. A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a fő cél az új munkahelyek létrehozása, Barack Obama elnök például ötmillió új munkahelyet kíván teremteni. Nálunk mintegy 200 ezer új álláshelyet lehetne betölteni a zöldgazdaság révén.

 

A zöldgazdaság fejlesztésének fölkarolásával radikálisan szakítunk az előző kormányzat felfogásával, amely nemcsak mellőzte e terület fejlesztését, de gyakran a szakma kárára változtatta meg a jogszabályokat. Ennek köszönhető, hogy most ez a nemzetgazdasági ágazat csak embrionális állapotban létezik. A mostani kormányzat feladata, hogy mindezt egy erősebb ipari konglomerátummá gyúrja össze. A fő cél, hogy a tíz év alatt megteremtendő 200 ezer munkahelyből minél több valósuljon meg az első négy évben.

 

– Milyen nagyobb elemekre épül a zöldgazdaság fejlesztése az új Széchenyi-terven belül?

– A zöldgazdaságnál klasszikusan a legnagyobb iparág az energiahatékonysági és energiatakarékossági terület, mivel ennek a legalacsonyabbak a költségei, ezért hazánkban is ez a leghangsúlyosabb elem. Itt főleg épületenergetikával, azaz a lakóépületek, valamint a középületek energiahatékonyságának a javításával kívánunk foglakozni. A magyar építőipar az elmúlt években nagyon komoly veszteségeket szenvedett el és ahhoz, hogy meg tudjuk menteni ezt az ágazatot, egyfajta „zöld New Deal”-re lesz szükségünk. Az épületekben energiafogyasztásunk 40 százaléka történik, éppen ezért nagyon komoly megtakarításokat lehet itt végrehajtani.

 

A másik fő terület a megújuló energiák termelése. Jelenleg Magyarországon 7 százalék a megújuló energiák aránya, amit 2020-ra minimum 13 százalékra kell emelnünk az uniónak tett vállalásunknak megfelelően. Ahhoz, hogy ezt elérjük, rengeteg befektetésre van szükségünk.

 

Nagyon fontos terület a hulladékgazdálkodás, az erdő- és vízgazdálkodás is. Az utóbbi két terület a legfontosabb elem abban, hogy a hazai klimatikus viszonyokat kordában tudjuk tartani. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése, hogy miként tudjuk a Kárpát-medencét „behűteni”, mert az előrejelzések szerint térségünk kétszer olyan mértékben melegszik föl, mint a környezete. A „hűtésre” két eszközünk van: az erdő- és a vízgazdálkodás, amely területeken teljes újratervezésre van szükség. Fontos lépés lenne egy erőteljes erdősítési program, másrészt a vízgazdálkodásunk átszabása, hogy ne csak tétlenül nézzük, ahogy árvizek és aszályok váltogatják egymást. El kell érnünk, hogy a beérkező vizeket a megfelelő helyre elraktározzuk és így egy aszályos időszakban megfelelő vízkészletek legyenek az öntözésre. Ebből a szempontból is jelentős lemaradásban vagyunk, mivel az előző kabinet erre vonatkozó terveiből csupán 10-15 százalék teljesült.

 

– Az energiahatékonyság és takarékosság révén csökkenthető lenne országunk kiszolgáltatottsága a külföldi partnerektől?

– Energiahordozóink többsége Oroszországból érkezik, ami egyoldalú függést eredményez. Ezt csökkenthetjük úgy is, hogy takarékoskodunk, hiszen  minden energia, amit nem fogyasztunk el, az importot is csökkenti. Itt hatalmas megtakarításokkal lehet számolni: ha adott esetben sikerül az épületek energiahatékonyságát 80 százalékkal javítani – amire több hazai példa is van –, akkor a gázfelhasználásunk 40 százalékát is megspórolhatnánk. A takarékosság a mi versenyképességünket is növeli, mivel azok az államok, amelyek nagy hatékonysággal tudják fölhasználni az energiájukat, sokkal versenyképesebb áron tudnak termékeket és szolgáltatásokat előállítani.

 

A lakosság oldaláról nézve pedig elmondható, hogy jelenleg a háztartások több mint 50 százaléka tartozik az energiaszegény kategóriába, mivel költségeik több mint 10 százalékát költik el energiára. Az ebből a csapdából való kijutás egy szintén nagyon fontos kormányzati cél.

 

– Ezekhez a célokhoz milyen eszközöket rendel az új Széchenyi-terv?

– Először is le kell számolnunk azzal a szocialista típusú gondolkodással, hogy az államnak kell minden problémát megoldania. Megközelítésünk szerint ha az erre a területre eső összes forrást összetesszük, akkor a magyar állam és az EU a felmerülő költségek jó, ha 20 százalékát tudja finanszírozni. A fennmaradó részt a szabad piacról kell beszereznünk, ami történhet direkt befektetések formájában, kockázati befektetők, vagy akár egy zöld bank, vagy zöld alapok közreműködésével is.

 

De ahhoz, hogy a zöldgazdaságban fantáziát látó befektetők Magyarországra jöjjenek, vonzó célországnak kell mutatkoznunk. Jelenleg aki ránéz erre a régióra, elsősorban nem Magyarországon fektet be, mivel hatalmas a bürokrácia, a jogi környezet kiszámíthatatlan, bonyolultak az engedélyezési eljárások, összességében áttekinthetetlen és nehézkes a rendszer. Feladatunk, hogy ezeket a terheket nagy sebességgel leépítsük olyan szintig, hogy regionális szinten versenyképesek legyünk. Ebben az esetben már semmi akadálya nem lesz annak, hogy a hiányzó 80 százaléknyi pénz az országba érkezzen.

 

– Teljesíthetőnek tartja, hogy 2020-ra 13 százalék legyen a megújuló energiák aránya, valamint melyek azok a területek, amelyekre érdemes hazánknak összpontosítania?

– A múltban ahány célt ezen a területen Magyarország kitűzött, azt mindig túlteljesítette. A 13 százalék szerény cél, amivel az unióban sereghajtónak számítunk. Szakmai véleményem szerint ha a korábban említett változásokat végrehajtjuk, nagyobb arányra is képes az ország.

 

Hatalmas verseny folyik a különféle megújuló energia technológiák területén, mivel ez napjaink egyik leginnovatívabb területe. Ezért nehéz megjósolni, hogy melyik lesz a győztes megoldás, amely 10 év múlva meghatározó lesz. Egyet viszont biztosan tudunk, a trendek ebben világos képet adnak, azt ugyanis, hogy míg a fosszilis energiák terén jelentős drágulás tapasztalható, addig a megújuló energiák esetében folyamatos árcsökkenést figyelhetünk meg. Ennek a folyamatnak a végén pedig azok az országok, amelyek nagy arányban használnak megújuló energiákat, hatalmas versenyelőnybe kerülnek a fosszilis technológiát használókkal szemben.

 

Magyarországon kormányzati szinten olyan technológiákat érdemes támogatni, amelyek nagy élőmunka szükséglettel bírnak. Nem olyan gyárakat, termelő egységeket kell létrehozni, amelyeket egy ember is működtetni tud, hanem olyanokat, amelyek jelentős mennyiségű kétkezi munkát felételeznek. Ebből következően országunk számára a bioenergia területe az egyik legperspektivikusabb, mivel nagy munkaerőigényű. A másik terület a geotermikus energia, mivel itt nagyon jó adottságokkal rendelkezünk, amit eddig nem nagyon használtuk ki. Ha regionális méretekben tudjuk ennek a területnek az infrastruktúráját, a háttériparát  megteremteni, az már a befektetők számára is figyelemfelkeltő, hiszen lássuk be, egy 10 milliós ország önmagában nem tekinthető nagy piacnak.

 

Azonban a jó geotermális adottságokkal rendelkező Kárpát-medencei államok együttműködésével a régió már valóban vonzó befektetési területet jelenthetne. Az ilyen típusú kooperáció elősegítése hangsúlyosan szerepel a kormányzat nemzetpolitikai és zöldgazdaság-fejlesztési tervei, elképzelései között.

 

Ami a nap- és a szélenergia területét illeti, itt szintén jelentős mértékű az innováció. Így 10 év múlva olyan változások lehetnek, hogy adott esetben hazánkban támogatás nélkül is széles körben elterjedhet mindkét lehetőség. Folyamatosan figyelni kell a technológiai újításokat, és ami a bekerülési ár tekintetében jelentős változást (csökkenést) hoz, arra Magyarországnak reagálnia kell. Korábban nagyon kevesen gondolták, hogy a szélenergia ilyen rövid idő alatt Nyugat-Európában vezető ágazat lesz, és ilyen komoly iparrá fejlődik, mint azt ma láthatjuk.

 

– Számszerűsítve mekkora előnye származhat a magyar gazdaságnak a zöld fordulatból?

– A legnagyobb előny a munkahelyteremtés: nem mindegy, hogy van 200 ezer munkanélküli, vagy pedig van 200 ezer ember, aki dolgozik és adót fizet. A másik nagy előny, hogy az energiaimport-függőségtől nagymértékben mentesülne az ország. A harmadik szempont, hogy hazánk ennek révén jelentős szén-dioxid-kvótabevételre tehetne szert, aminek értékesítése szintén a magyar gazdaságot erősítené.

 

Negyedik elemként érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt években Magyarország (Európa többi országához hasonlóan) gyártó, termelő országból szolgáltató országgá vált, mára szinte mindent importálunk többek között Kínából és Keletről. Ezt a folyamatot ésszerű lenne lefékezni és megfordítani. Gyártókapacitásokat kellene kiépíteni, hogy ne csupán felszolgálók legyünk gyorséttermi láncokban, vagy papírokat pecsételjünk egy irodában.

 

Szükséges, hogy az a fajta technikai tudás, technikai kultúra, ami mindig megvolt a magyarokban, hazai gyártású termékekben ölthessen testet. A zöldipar egy olyan terület, ahol a korábban megszűnt iparágak (nehézipar, könnyűipar stb.) helyett egy új teret nyithatunk, végre kamatoztatni tudnánk világszerte híres műszaki tudásunkat, és lefékeznénk a szakemberek elvándorlását. Azt remélem, hogy a jövő mérnökei közül mind többen a hazai zöldiparágakban tudnak majd elhelyezkedni, és itthon tudják hasznosítani megszerzett tudásukat. (mno.hu, Kovács András)

 

További hasonló cikkeink:

Minket is fenyeget a klímaváltozás

Az új magyar szélerőmű forradalmasíthatja a világ megújuló energiatermelését

Az eddig vártnál súlyosabb lesz a klímaváltozás hatása Kelet-Európában

A geotermikus energia felhasználási lehetõsége

Napelemes tetőcserép

Több pénzt fektetnek megújuló energiába, mint hagyományosba

Idézet

A váltás a vöröshúsban gazdag étrendrõl a növényi alapú étrendre nagyjából olyan csökkenést jelent a szén kibocsátásban, mint a váltás egy Chevrolet Suburban városi terepjáróból egy Toyota Prius hibridautóra.

Lester Brown, az Earth Policy Institute alapítója és elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok