Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az idei év szélsőséges időjárásának következményei óvatos számítások szerint is 350 milliárd forintba kerültek. A veszteségek egy része elkerülhető lett volna az intézmények együttműködésének javításával, szakszerűbb válságelhárítással. Ezt állapították meg az MTA Környezettudományi Elnöki Konferenciájának résztvevői.

 

Idén különlegesen szélsőséges volt a május. Három hét alatt két olyan ciklon tombolt Magyarország felett, amelyekhez hasonlót korábban legfeljebb tíz évenként tapasztalhattak a Kárpát-medencében lakók. Zsófia pusztítása után érkezett Angéla, amikor a hatásokat csökkentő természeti és emberi tartalékok már kimerülőben voltak. Megdőlt minden korábbi csapadékrekord: míg 1971 és 2000 között az átlagos májusi eső 61,1 mm-nyi volt, addig idén ebben a hónapban 179,1 mm hullott. Három napon is mértek nagyobb szélerősséget, mint korábban bármikor az év megfelelő napján.

 

A klímaváltozással magyarázható ítéletidő következtében a magyar mezőgazdaság 200 milliárd forintos veszteséget szenvedett, az árvízi károk számbavétele még nem ért véget, de a számla alighanem eléri a 150 milliárdot.

 

A Magyar Tudományos Akadémián megtartott konferencia résztvevői a tanulságokat összegezték, arra készülnek, hogy a közeljövőben ajánlásokat tesznek le a kormány asztalára a legfontosabb teendőkről. A következtetések egy része azonban máris nyilvánvaló: a szakemberek szerint a károkat mérsékelte volna, ha a gátakon a munkát – mint korábban megszokott volt – vízügyi szakemberek irányítják, és nem olyan polgármesterek, akik közül sokan nem rendelkeznek a szükséges elemi ismeretekkel.

 

Ennek következtében egyes helyeken a feladatra alkalmatlan műanyag zsákokat használtak, homok helyett kavicsokkal tömve. A zsákokat ráadásul szakszerűtlenül fektették – nem helyezték „kötésbe” –, így a víz könnyen áthatolhatott az amatőr módon megépített gátakon. Szintén a kellő szakismeret vagy a felelőtlenség lehet az oka annak, hogy több településen nem tiltották meg az ártéri építkezéseket, így a rossz helyre, a víznek ellenállni nem tudó anyagokból épített házakat elsöpörte az árvíz.

 

Ki mit vállalt?

A klímakutatók többsége ma már elismeri: a globális felmelegedés egyik legfőbb oka az üvegházhatású gázok kibocsátása.

  • Ha el akarjuk kerülni a katasztrófát, vagyis a visszafordíthatatlan változásokat generáló 2 Celsius-fokot meghaladó átlagos földfelszíni hőmérséklet-emelkedést, akkor meg kell állítani e gázok koncentrációjának növekedését. A kritikus szint a 450 ppm, azaz 450 részecske egymillióból.
  • Az Európai Unió szakértői szerint ezt a célt csak akkor lehet elérni, ha a fejlett országok az üvegházhatású gázok kibocsátását 2020-ig 30%-kal csökkentik. Amíg egy ilyen nemzetközi megállapodásra a partnerek is elszánják magukat, az unió vállalta, hogy területéről 2020-ra 1990-hez képest 20%-kal kevesebb ilyen gáz kerül a légkörbe. 20%-ra növeli az újrahasznosítható energia arányát (nap-, szél-, geotermikus energia stb.) és 20%-kal javítja az energiahatékonyságot is.
  • Magyarország ezen belül kötelezettséget vállalt arra, hogy 2025-ig 16–25%-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, leszorítja a fosszilis energiahordozók (gáz, szén) arányát és megváltoztatja a fogyasztás struktúráját is. Ennek fontosságát mutatja, hogy a lakossági és közületi energiafelhasználás 70%-át pazarlóan fűtésre fordítjuk. Az épületek hőtechnikai jellemzői Magyarországon igen rosszak az EU-átlaghoz képest.

 

Klíma és egészség

A hirtelen és szokatlan légköri változások következtében növekedhet a halálozások száma, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők életesélyei romlanak. Az infarktus mellett gyakoribbá válhat az embólia, az agyvérzés – ami növelheti az egészségügyi ellátó rendszer terhelését.

 

Új allergén növényfajták inváziószerű terjedése, valamint a gombaspórák koncentrációjának növekedése miatt ugrásszerűen növekedhet az allergiás légúti megbetegedések száma, a megnövekedett UV-sugárzás miatt a daganatos bőr betegségek mellett a szem rosszindulatú és hályogos megbetege dései is egyre gyakoribbak lehetnek.

 

A szárazság és a nagy meleg kedvez a szúnyogok, kullancsok, rágcsálók elszaporodásának, számos betegséget okozhatnak, például Lyme-kórt, terjesztik a hantavírust, a Nyugat-Nílus-vírust, a blue tounge kórokozóját. Az állategészségügyben is katasztrofálissá válhat nak egyébként ritka járványok. A gombás eredetű szennyezettség miatt romolhat az élelmiszer-biztonság is.

 

Változik a klíma

A jelek teljesen egyértelműek: Magyarországon egyre gyakoribbak a szélsőséges időjárási jelenségek.

  • A 25 fokos napi átlaghőmérsékletet meghaladó hőségriasztásos napok száma gyakran 14-gyel meghaladja az átlagot, a felmelegedés átlaga minden évszakban meghaladja az 1 Celsius-fokot.
  • Egyre gyakoribbak az árvizek, belvizek, az aszályok, földcsuszamlások.
  • Miközben a mezőgazdasági vízgazdálkodás leromlott, az aszálykárok egyre növekedtek: esetenként elérték az évi 70 milliárd forintot.
  • Idén a belvízkárok még magasabbak: a végszámla elérheti a 100 milliárdot.

 

A lábnyomunk

Figyelmeztető jel az „ökológiai lábnyom” alakulása. Ez az indikátor magában foglalja a beépített felszín nagyságát és a fogyasztási cikkek, például az élelem, a ruházat, papír, fa, energia és más javak megtermelésének területi igényét. A számítások szerint a mai Magyarországon akkor gondoskodunk megfelelően leszármazottainkról, ha az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk nem nagyobb 2,8 hektárnál. Ezzel szemben a tényleges igénybevétel meghaladja a 3,5 hektárt, életvitelünkkel tehát már az eljövendő nemzedékeket terheljük.

 

Interjú

A klímaváltozás kutatásának legismertebb hazai szakértője Láng István akadémikus. Az általa vezetett agytröszt évek hosszú munkájával készítette el az úgynevezett VAHAVA jelentést. A betűszó a „változás – hatás – válaszadás” fogalmait egyesíti: a tanulmány egyszerre figyelmeztetés és felhívás a cselekvésre.

 

Különleges-e az idei év időjárása? Vagy ellenkezőleg: arra kell felkészülnünk, hogy a jövőben mindennaposak lehetnek olyan ciklonok, amelyek májusban felhőszakadásokat, trópusi viharokat, áradásokat okoztak?

– Tény, hogy az utóbbi időben megnövekedett a szélsőséges időjárási események gyakorisága. Vegyük például a csapadékot. Annak éves mennyisége kismértékben csökkent az utóbbi időben. Kimutathatóan más viszont az eloszlása, mint korábban. Eltolódtak az évszakok, az eső pedig nem úgy hull le, mint korábban: szép csendesen, vagy néha zivatarok formájában. Manapság ugyanaz a mennyiség kisebb helyen, koncentráltan csapódik le, és ezzel más természeti és társadalmi hatást vált ki.

 

A VAHAVA jelentés arra figyelmeztetett, hogy felmelegedésre és az eddiginél szárazabb nyarakra kell felkészülnünk. Idén pedig éppen a túl sok csapadék okozott gondokat. Akkor mire is készüljünk?

– A bizonytalanságra. Hosszú távon a Kárpát-medencében valóban szárazodás és hőmérséklet-emelkedés várható. Ez azonban nem zárja ki, hogy ettől teljesen eltérő helyzetek is kialakulhatnak. Arra kell felkészülnünk, hogy egyre több lesz a szélsőséges helyzet.

 

De hogyan lehet erre készülni? Olyan katasztrófavédelem kell, amely egyszerre képes reagálni hidegre, melegre, árvízre, aszályra?

– Ez sem elég. A kormánynak ma elsősorban a vízgazdálkodásra kell koncentrálnia. Kell, hogy tudjon mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor túl sok a víz, méghozzá úgy, hogy a felesleg tárolását is megoldja, felhasználhatóvá tegye akkor, amikor túl kevés lesz. Mert ilyen helyzet sajnos várhatóan gyakrabban adódik majd, mint eddig.

 

A szakértők szerint az idei árvízi károkban meg kellett fizetni az emberi tévedések, az akadozó együttműködés árát is. Mit csináltunk rosszul?

– A védekezés alapvető szervezeti elemei megvannak Magyarországon. Az árvízvédelem történeti értelemben jól felépített szakma nálunk, de azt az utóbbi évtizedekben sajnos lerombolták, vagy fogalmazzunk finomabban: legyengítették.

 

Ez a rendszerváltáshoz köthető? Az árvízvédelemnek nem használt a demokrácia?

– Sajnos a vízügyről ez mindenképpen elmondható. Az egészségügyi ellátórendszer működése is nagyon sok kívánnivalót hagy maga után. Különösen az olyan nagyszabású rohammunkák elvégzése halad nyögvenyelősen, mint amilyenre például akkor van szükség, amikor elmegy az árvíz. Ilyenkor ugyanis a nem csatornázott területekről felszínre tör a szenny, ami járványokat okozhat.

 

Az MTA a mostani konferencia alapján ajánlásokat fogalmaz meg a kormány számára. Mi az a tanulság, ami már most kézenfekvő?

– Nagyobb figyelem kell a megelőzésre, hiszen sokkal drágább, ha akkor kezdünk el kapkodni, amikor már baj van. Rendet kell tenni a jogszabályok között a vízügyben, a katasztrófavédelemben, egészségügyben, a településvédelemben. Tovább kell fejleszteni a meteorológiai szolgáltatásokat is: a cél az, hogy a kisebb tájegységeken várható jelenségeket is előre lássuk. Szükség van a gátak megerősítésére, vésztározók építésére is. A mostani tapasztalat alapján pedig az is sürgető igény, hogy javítsuk a polgármesterek felkészítését is a rendkívüli helyzetekre. (Barát József, 2010. 09. 20., metropol.hu)

 

 

További hasonló cikkeink:

Mi vezetett az elmúlt hetek hazai katasztrófájához?

Minden idők legnagyobb árvize

Minket is fenyeget a klímaváltozás

Kiszáradó Magyarország?

Idézet

A pusztulás csak akkor történik meg, amikor a technológiai fejlődésünk előrébb tart, mint a spirituális haladás. Tehát mivel a világunk, mint egész, nem emelkedett fel eléggé.

Ching Hai Legfelsőbb Mester a technológiai és spirituális fejlődés közti összefüggésről

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok