Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A klímaváltozás káros hatásai voltak a fókuszban a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 konferencián. Az idén ötödször megrendezett tanácskozás egyik fővédnöke, Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja a konferenciához küldött üzenetében ugyan némiképp szkeptikusan jegyezte meg, hogy „klímaváltozás mindig volt, van és lesz is”, ugyanakkor elismerte a növekvő népesség, hétmilliárd ember tevékenysége, s különösképpen „tékozló fogyasztása” hozzájárul a szélsőséges jelenségekhez, a globális felmelegedés súlyosbodásához.

 

Magyarországnak is lépnie kell, amíg nem késő, mondta.László Ervin, a Budapest Klub alapító elnöke, filozófus, író, aki szintén videófelvételről fejtette ki véleményét, így fogalmazott: „Megérteni, hogy felelősek vagyunk és hogy a cselekvés sürgős, ez már nagy előrelépés. A klímaváltozás veszélyes, de hasznos játszma, mivel reagálni kell, az emberiségnek fel kell ébrednie, a gondolkodásról áttérni a cselekvésre”.

Mint mondta, „mindig nagyobb változások felé megyünk, s ami ma rendelkezésünkre áll, már nem fenntartható. De nem is ez a cél, hanem az, hogy a jövő generációjától ne vegyük el az élet lehetőségét”.„Vigyázó szemünket Párizsra vessük!” – Batsányi költeményének híres sorát aktualizálta Faragó Tibor, a klímaegyezmény (UNFCCC) tudományos tanácsadó testületének első elnöke.

Az egyetemi professzor felidézte, milyen lassan erősödött meg a tudományos bizonyosság a klímaváltozás okait illetően, s legalább fél századba telt, mire a döntéshozók is azonosulni tudtak a problémával. Jó hírként üdvözölte az Európai Unió minapi, 40 százalékos vállalását, s szintén méltatta Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök közösen tett pekingi bejelentését jövőbeni csökkentések ígéretéről. Mindezek erősítik a reményt, hogy jövőre, a párizsi klímacsúcson megszülethet a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő, kötelező erejű megállapodás.

Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője számokkal támasztotta alá az elméleteket. Az ipari forradalom kezdete óta a légkör összetétele jelentősen megváltozott, 42 százalékkal nőtt a széndioxid, 153 százalékkal a metán, 21 százalékkal a dinitrogén-oxid mennyisége. A károsanyag-kibocsátás enyhítésében, mint magyarázta, az óceánok is az emberiség segítségére sietnek, több károsanyagot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak.

A globális felmelegedés a múlt század eleje óta 0,8, a kontinentális melegedés 1,3, a Kárpát-medencei 1-1,25 Celsius fokos volt. Az IPCC új jelentésében szereplő modellek alapján látható, hogy csupán 50 százalékot meghaladó kibocsátás esetén lehetne a még elfogadható, 2 Celsius fokos határ alatt tartani a globális felmelegedést.

Optimistán látja a helyzetet a múlt heti klímabejelentések után Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati- és energiapolitikai kutatócsoportjának a vezetője, aki maga is részt vett az ENSZ kormányközi klímaváltozási kutatócsoportja ötödik jelentésének összeállításában. Mint elmondta, az a munkacsoport, amelyben ő dolgozott, több mint 10 ezer szakmai forrás alapján tette meg megállapításait.

Ürge-Vorsatz szerint arra jutottak, hogy többféle úton is elérhető a cél, a globális felmelegedés növekedésének 2 Celsius-fok alatt tartása, számos kutatóintézet dolgoz ki erre vonatkozó forgatókönyveket. A klímakutató úgy fogalmazott, „forradalmi” bejelentések hangzottak el, s hatalmas előrelépést hozhat, ha ezek az ígéretek teljesülnek.

A kibocsátáscsökkentés költségei, mint kiemelte eltörpülnek a várható gazdasági növekedés mellett: 2030-ra a globális GDP az előrejelzések szerint megháromszorozódik, 2100-ra kilencszeresére nő, míg a szükséges klímavédelmi intézkedések meghozatala 2030-ig évente alig 0,06 százaléknyi növekedéscsökkenést okozna, ez pedig „eltörpül” a pozitív hatások mellett. Szerinte az energiahatékonyság terén vannak a legnagyobb tartalékok, s azok nyernek, akik előbb lépnek ezeken a területeken. Nem kell lemondani a jólétről, a túlfogyasztásról azonban igen, mutatott rá a szakértő.

[forrás: Népszava]

Idézet

Ezt nyíltan kell támogatniuk, és felismertetniük az emberekkel, hogy sürgős a bolygónk megmentése, azáltal, hogy vegetáriánussá válunk, és zöld politikát követünk. A kormány, a média, a nagy hatalmú emberek, akik döntéseket tudnak hozni és hatni az emberekre, azoknak segíteniük kell.

Ching Hai Legfelsõbb Mester a kormány és média feladatáról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok