A klímaváltozás káros hatásai voltak a fókuszban a Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014 konferencián. Az idén ötödször megrendezett tanácskozás egyik fővédnöke, Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja a konferenciához küldött üzenetében ugyan némiképp szkeptikusan jegyezte meg, hogy „klímaváltozás mindig volt, van és lesz is”, ugyanakkor elismerte a növekvő népesség, hétmilliárd ember tevékenysége, s különösképpen „tékozló fogyasztása” hozzájárul a szélsőséges jelenségekhez, a globális felmelegedés súlyosbodásához.
Magyarországnak is lépnie kell, amíg nem késő, mondta.László Ervin, a Budapest Klub alapító elnöke, filozófus, író, aki szintén videófelvételről fejtette ki véleményét, így fogalmazott: „Megérteni, hogy felelősek vagyunk és hogy a cselekvés sürgős, ez már nagy előrelépés. A klímaváltozás veszélyes, de hasznos játszma, mivel reagálni kell, az emberiségnek fel kell ébrednie, a gondolkodásról áttérni a cselekvésre”.
Mint mondta, „mindig nagyobb változások felé megyünk, s ami ma rendelkezésünkre áll, már nem fenntartható. De nem is ez a cél, hanem az, hogy a jövő generációjától ne vegyük el az élet lehetőségét”.„Vigyázó szemünket Párizsra vessük!” – Batsányi költeményének híres sorát aktualizálta Faragó Tibor, a klímaegyezmény (UNFCCC) tudományos tanácsadó testületének első elnöke.
Az egyetemi professzor felidézte, milyen lassan erősödött meg a tudományos bizonyosság a klímaváltozás okait illetően, s legalább fél századba telt, mire a döntéshozók is azonosulni tudtak a problémával. Jó hírként üdvözölte az Európai Unió minapi, 40 százalékos vállalását, s szintén méltatta Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök közösen tett pekingi bejelentését jövőbeni csökkentések ígéretéről. Mindezek erősítik a reményt, hogy jövőre, a párizsi klímacsúcson megszülethet a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő, kötelező erejű megállapodás.
Bartholy Judit, az ELTE meteorológiai tanszékének vezetője számokkal támasztotta alá az elméleteket. Az ipari forradalom kezdete óta a légkör összetétele jelentősen megváltozott, 42 százalékkal nőtt a széndioxid, 153 százalékkal a metán, 21 százalékkal a dinitrogén-oxid mennyisége. A károsanyag-kibocsátás enyhítésében, mint magyarázta, az óceánok is az emberiség segítségére sietnek, több károsanyagot nyelnek el, mint amennyit kibocsátanak.
A globális felmelegedés a múlt század eleje óta 0,8, a kontinentális melegedés 1,3, a Kárpát-medencei 1-1,25 Celsius fokos volt. Az IPCC új jelentésében szereplő modellek alapján látható, hogy csupán 50 százalékot meghaladó kibocsátás esetén lehetne a még elfogadható, 2 Celsius fokos határ alatt tartani a globális felmelegedést.
Optimistán látja a helyzetet a múlt heti klímabejelentések után Ürge-Vorsatz Diána, a Közép-európai Egyetem (CEU) éghajlati- és energiapolitikai kutatócsoportjának a vezetője, aki maga is részt vett az ENSZ kormányközi klímaváltozási kutatócsoportja ötödik jelentésének összeállításában. Mint elmondta, az a munkacsoport, amelyben ő dolgozott, több mint 10 ezer szakmai forrás alapján tette meg megállapításait.
Ürge-Vorsatz szerint arra jutottak, hogy többféle úton is elérhető a cél, a globális felmelegedés növekedésének 2 Celsius-fok alatt tartása, számos kutatóintézet dolgoz ki erre vonatkozó forgatókönyveket. A klímakutató úgy fogalmazott, „forradalmi” bejelentések hangzottak el, s hatalmas előrelépést hozhat, ha ezek az ígéretek teljesülnek.
A kibocsátáscsökkentés költségei, mint kiemelte eltörpülnek a várható gazdasági növekedés mellett: 2030-ra a globális GDP az előrejelzések szerint megháromszorozódik, 2100-ra kilencszeresére nő, míg a szükséges klímavédelmi intézkedések meghozatala 2030-ig évente alig 0,06 százaléknyi növekedéscsökkenést okozna, ez pedig „eltörpül” a pozitív hatások mellett. Szerinte az energiahatékonyság terén vannak a legnagyobb tartalékok, s azok nyernek, akik előbb lépnek ezeken a területeken. Nem kell lemondani a jólétről, a túlfogyasztásról azonban igen, mutatott rá a szakértő.
[forrás: Népszava]