Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A kormány előtt van egy fejlesztési terv arról, hogy vízpótló rendszereket, csatornákat és stratégiai célú víztározókat hoznának létre a Duna–Tisza közén, a Homokhátságon – jelentette ki tegnap a kiskunhalasi választókerület Fidesz–KDNP-s országgyűlési képviselője egy kecskeméti szakmai konferencián, amit a Duna–Tisza Közi Hátság Vízpótlásáért Egyesület szervezett a Bács-Kiskun megyei Kereskedelmi és Iparkamarával közösen.

Bányai Gábor elmondta, hogy a tervek szerint a vizet a Dunából és a Duna-völgyi főcsatornából nyernék, és felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területeire. Innen pedig gravitációs úton tudnák leengedni a vizet az alacsonyabban fekvő területek csatorna- és víztározó-hálózataiba. – Ezzel orvosolni lehetne a mezőgazdaság problémáit, aszályos időszakban öntözni lehetne a földeket.


Fotó: MTI/Ujvári Sándor

Elkerülhető a Duna–Tisza közének elsivatagosodása

Ám ami ennél sokkal fontosabb, hogy 500 millió vagy akár egymilliárd köbméter vizet lehetne ott tárolni, ami később, amikor a vízhiány és a klímaváltozás még nagyobb gondokat okozhat, óriási kincs lesz – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: jelenleg még nem lehet megmondani, hogy a fejlesztéshez mekkora összegre lesz szükség, hisz a műszaki megoldásoktól függ a költségvetés, de úgy véli, a beruházás elérheti a 2-300 milliárd forintot is.

A csütörtöki, A Homokhátság jövője: sivatag vagy korszerű vízgazdálkodás? elnevezésű konferencián a hazai tudományos és szakmai élet több szereplője is előadást tartott. A szakemberek egyetértettek abban, hogy a Homokhátság problémáját komplexen kell kezelni, és az összes érintett terület szempontjait figyelembe kell venni. – Fel kell tenni a kérdést, hogy kinek, hol, mikor, mennyi és milyen minőségű vízre van szüksége. S fontos kérdés az is, hogy kinek mit ér meg a vízigény kielégítése? – fogalmazott Keve Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának egyetemi tanársegédje, aki ugyanakkor kiemelte: úgy tűnik, vízpótlás nélkül nem lehet átfogó megoldást találni.

Rakonczai János, a Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék professzora arról beszélt, hogy ha szárazság alkalmával a magasabb területekről lefolyik a víz az alacsonyabb vidékekre, akkor a csapadékos idő alatt sem pótlódik vissza. Ha pedig csökken a talajvíz szintje, akkor a talaj egyes helyeken átalakul, eltűnik a növényzet, így nagyobb a párolgás és a vízveszteség is. Kolossváry Gábor, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője azt emelte ki: a vízzel takarékoskodni kell, azt helyben vissza kell tartani, és szükség szerint állami részvétel mellett visszapótolni.

 

Forrás:

Idézet

Légy Vega, Légy Zöld, és Mentsd meg a bolygónkat.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok