Klímaváltozás, Globális felmelegedés

December 1-től csaknem két héten át Peru fővárosában, Limában tartják az idei évzáró klímatalálkozót. A tanácskozás legfőbb feladata a Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépő új klímaegyezmény szövegtervezetének elkészítése, egy évvel később pedig, a 2015 decemberi párizsi klímacsúcson kellene aláírni az üvegházhatást okozó gázok csökkentéséről rendelkező, jogilag kötelező erejű megállapodást. Még ez sem garancia azonban arra, hogy a világ képes lesz megállítani és visszafordítani a veszélyes környezeti folyamatokat.

Nagy erőbevetéssel dolgoznak kormányzatok és szakértők egyaránt, hogy Párizsból ne legyen „második Koppenhága”: a dán fővárosban hiába jöttek össze 2009-ben csúcsszinten a világ vezetői, csak elvi, politikai fogadkozásokra futotta, ám a Kiotói Jegyzőkönyvet felváltó, újabb kötelező erejű megállapodást nem sikerült elérni.

Áthidaló megoldásként később a 2005-ben életbe lépett, 2012-ben lejárt (s eleve csupán 18 ország által ratifikált) Kiotói Jegyzőkönyvet hosszabbították meg 2020-ig, de a továbblépés már aligha halogatható.

Idén számos mérföldkőnek számító eseményen kötelezték el magukat az ügy mellett a nemzetközi közösség vezetői. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szeptember 23-án rendkívüli klímacsúcsot rendezett.

A szervezet közgyűléséhez igazítva, New Yorkba invitálta a világ jeles politikusait, meghatározó nagyvállalatait, pénzügyi köreit, hogy erősítsék meg szándékukat a „Kioto II.”, vagyis a párizsi éghajlat-változási megállapodás aláírására.

Manhattan utcáin minden idők legnagyobb klímafelvonulását tartották meg az ENSZ-tanácskozás alkalmából, miközben világszerte kétezer városban ugyancsak kiálltak a globális felmelegedés mielőbbi megállítása mellett.

Nyomatékosította a veszélyt és a cselekvés sürgető szükségességét az az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) ötödik összefoglaló jelentése, amelyet november 1-én tettek közzé Koppenhágában.

Több mint száz ország négyezer szakértője hat éve dolgozott a dokumentum elkészítésén. A hatalmas munkát több mint egy év alatt, négy részletben publikálták, az utolsó rész voltaképp az előzőek összefoglalója, s ennek alapján véglegesítik majd a politikacsinálók Limában a következő klímaegyezményt.

„A tudomány letette a garast. Nincs kétértelműség a kutatók üzenetében. A világ vezetőinek lépniük kell. Az idő nem enged további késlekedést” – szögezte le az ENSZ főtitkára az eddigi legátfogóbb klímadokumentum bemutatásakor Koppenhágában.

Rajendra Pachauri, a Nobel-békedíjjal kitüntetett testület elnöke derűlátóan nyilatkozott: „Rendelkezésünkre állnak az eszközök, hogy korlátozzuk a klímaváltozás káros hatásait. Csupán arra van szükség, hogy meglegyen a

közös akarat, s bízzunk a tudomány megállapításaiban” – mondta a veterán indiai klímakutató. John Kerry szerint a jelentés olyan, mint a veszélyes gázszivárgások jelzésére szolgáló „kanári a szénbányában”.

„Tudomásul kell vennünk, hogy a bolygó melegszik, ennek oka az emberi tevékenység, a káros hatások már érzékelhetőek, ambíciózus, határozott, azonnali cselekvésre van szükség, hogy kezeljük ezt a kihívást” – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Több mint negyedszázada működik már az IPCC. A kormányközi tudományos testület 1988-ban alakult, s a legnagyobb szenzációt akkor keltette, amikor először riadóztatta a világot, nyilvánosságra hozva: a globális felmelegedést döntő mértékben az emberi tevékenység okozza, s ha nem cselekszik mielőbb a világ, visszafordíthatatlan folyamatok indulhatnak meg.

Ha az üvegházhatást okozó károsanyag-kibocsátást nem sikerül e század végére gyakorlatilag nullára csökkenteni, a bolygó hőmérséklete veszélyes szintre emelkedhet.

Bár még mindig vannak, akik megkérdőjelezik a tudományos tényeket, mára nagyjából azért mégiscsak közmegegyezésre jutottak a kutatók, hogy a globális földfelszíni átlaghőmérséklet növekedését az iparosodás előtti időszakhoz viszonyítva 2 Celsius-fok alatt kellene tartani.

Eltérnek azonban a legfejlettebb, illetve a feltörekvő államok érdekei, s segélykiáltást hallatnak a legvédtelenebbek, azok a szigetek, illetve partmenti területek, amelyeket létében fenyeget a sarkvidéki jéghegyek olvadása miatt máris érzékelhető tengerszint-emelkedés.

Ha semmi nem történik, pár évtizeden belül akár 4 fokkal is emelkedhet az átlaghőmérséklet, ez pedig a szélsőséges időjárási jelenségek elszaporodásával, aszályok, áradások, krízishelyzetek gyakoribbá válásával járna, növekvő menekültáradattal kellene számolni.

Nagy kérdés ugyanakkor, hogy az ötödik, minden eddiginél átfogóbb klímajelentés elkészültével mi lesz az IPCC sorsa.

Vannak, akik máris feloszlatnák a nemzetközi testületet, a klímapanel vezetői ugyanakkor biztosak benne, hogy a munka ezzel nem zárulhat le, szükség lesz a következő, hatodik jelentés elkészítésére is.

 

[forrás: nepszava.hu]

Idézet

Azt ajánlanám, hogy váljunk meg a hús étrendtől, ami valóban nem fenntartható, és nemcsak erről van szó, tudjuk, hogy a túl sok hús nem jó, ott van a szívbetegség és rák kérdése.

Dr. Jonathan Patz, az IPCC jelentéseinek fő szerzője, a környezetvédelem és egészségügy professzora

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok