Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.

 

Az ENSZ Nobel-békedíjas Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének nyers jelentése szerint a globális felmelegedés nyomán jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok idővel olyan súlyossá válhatnak, hogy teljesen lehetetlenné tehetik az életet bizonyos területeken. "Az időjárási szélsőségek megfigyelésével rengeteget megtudhatunk a globális felmelegedés hatásairól" - közölte Jerry Meehl, az amerikai Nemzeti Légkörkutatási Központ vezető kutatója.

 

A világ vezető klímaszakembereiből álló testület jelentésének végleges verziója pár héten belül jelenik meg a kérdéskörről Ugandában tartott találkozót követően. Az AP amerikai hírügynökség által megszerzett nyers változat szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a szélsőséges időjárási viszonyok már most súlyosbodtak az ember által okozott üvegházhatású gázkibocsátás következtében. A jelentés szerint a század végére akár egy évtizeden belül kétszer is előfordulhatnak olyan intenzív, egynapos pusztító zivatarok, amelyek jelenleg csak húszévenként következnek be. A felmelegedés hatására a hosszú száraz időszakok is egyre gyakoribbakká válhatnak - hangsúlyozta Meehl és a NASA vezető klímakutatójaként dolgozó Gavin Schmidt, a jelentés egy részének áttekintését követően.

 

A tanulmányok még nem mutattak ki egyértelmű összefüggést a globális felmelegedés és a hosszan tartó szárazság között, de ennek lehetőségét alátámasztják a számítógépes modellek eredményei is, amelyek szerint a jelenlegi éghajlati folyamatok súlyosbítani fogják a mostani aszályokat. Meehl szerint tudományosan bizonyítani egy természeti katasztrófa és a globális felmelegedés kapcsolatát rendkívül nehéz és időigényes feladat, amely több mint egy évbe is telhet, és rengeteg számítógépes munkát igényel. A szakértők szerint növekedni fog az intenzív monszunok száma. A melegebb levegő nagyobb mennyiségű vízpárát képes megtartani és több energiát ad az időjárási rendszereknek, befolyásolva ezzel a viharok dinamikáját, kialakulási helyét és hatását.

 

A jelentés szerint néhány szélsőséges időjárással küzdő régió esetében a társadalmi-gazdasági tényezők, nem pedig az üvegházhatású gázkibocsátás lesznek a jövőbeli veszteségek legfőbb okai. A szakértők "gyakorlatilag biztosra" ígérik, hogy a jövőben sokkal több lesz a szélsőségesen forró és kevesebb a hideg időszakok száma. A század közepére 5 Celsius fokkal, míg a végére 9 Celsius fokkal lehetnek melegebbek a hőhullámok. A szakemberek szerint még a felmelegedésnél is nagyobb problémát jelent majd az a rengeteg ember - különösen a szegények - akik a fenyegetett régiókban élnek. A 18 oldalas összefoglaló szerint a katasztrófák kockázatát és költségeit csökkenthetik bizonyos enyhítő intézkedések: a megfelelő felkészültség, a fenntartható föld-, és vízgazdálkodás, a jobb közegészségügyi ellenőrzés és az építkezési fejlesztések.

 

(greenfo/MTI, 2011. november 3.)

Idézet

Választanunk kell. Kitarthatunk a megszokott viselkedés mellett, és nézzük, ahogy a gazdaságunk zsugorodik és a civilizációnk felbomlik, vagy elfogadhatjuk a B tervet, és lehetünk az a nemzedék, amelyik mozgósít a civilizáció megmentésére. A mi nemzedékünk fogja meghozni a döntést, de ez a földi életre az összes utánunk jövő nemzedék számára hatással lesz.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok