Mi várható?
A klímaváltozás eseményei, fordulópontjainak előrejelzése. Valamint olyan történelmi időszakok, amelyek analógiául szolgálhatnak.
„Ha ugyanúgy folytatjuk mint eddig, elpusztítjuk önmagunkat” – fogalmazott az amerikai CBS News-nak adott friss interjújában Jane Goodall. A világhírű primatológus a COVID-19 világjárvány apropóján beszélt a klímaváltozás, valamint a környezet- és természetpusztítás következményeiről.
Naponta érkeznek hírek arról, hogy az Antarktiszon abnormálisan meleg van, és városnyi jéghegyek szakadnak le róla. A klimatológusok arra figyelmeztetnek, hogy ha olvadási láncreakció indul be a Déli-sarkon, annak katasztrofális következményei lesznek a világ part menti településeire nézve, hiszen drasztikusan meg fog emelkedni a tengerszint.
A következő öt év a legmelegebb lehet a Földön a brit meteorológiai intézet szerint, amely arra figyelmeztet, hogy a globális felmelegedés már 2024-ig elérheti a másfél Celsius-fokot.
Rendszeres tízéves előrejelzésükben a Met Office kutatói azzal számolnak, hogy 2020-24 között minden évben az átlaghőmérséklet 1,06-1,62 Celsius-fokkal magasabb lehet az eddiginél, és ebben az időszakban valószínűleg megdől az éves átlaghőmérséklet-rekord, amely 2016-ban született - írta az MTI.
„A világ a válsággal szembesül a klímaváltozás miatt, és nem halogathatjuk tovább a cselekvést” - hangsúlyozta David Attenborough brit természettudós, televíziós személyiség egy csütörtökön sugárzott interjújában.
A klímaváltozás miatt gyorsul a víz körforgása, ezért - hosszú távon - több árvízre kell számítani Magyarországon - mondta Szöllősi-Nagy András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanára hétfőn a köztévében.
Az NKE víztudományi karának oktatója szerint erre "az évszázad végéig" mindenképpen fel kell készülni és a tervezés alapjait le kell fektetni. Szerinte a homokzsákoktól az új technológiákig mindent be kell vetni az árvizek ellen. Utóbbiak között a drónok, az űrfelvételek és a "numerikus módszerek" alkalmazását említette.
Nagy Balázs geográfus a családjával felköltözött egy hegyre, hogy biztonságban legyenek. Ugyanis a közeljövőben pusztító árvizek várhatók a hazai folyók mentén, ahol ész nélkül zajlanak az építkezések. A kutató elmondta azt is, hol lehetnek a túlélőzónák a Földön.
2050-re olyan mértékben változik meg az éghajlat, hogy a világ városainak ötödében eddig soha nem tapasztalt klíma jön létre, miközben az északi városok átveszik a déli városok meleg klímáját, derült ki a One Plos által publikált, a svájci Crowther Lab által készített tanulmányból.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján fel kell készülnünk a klímaváltozás egy olyan bomlasztó és irányíthatatlan szintjére, amely éhezést, pusztítást, migrációt, járványokat és háborúkat hoz magával.
Nem tudjuk biztosan, hogy a klímaváltozás hatásai mennyire lesznek felforgatóak, vagy hogy hol fogja leginkább kifejteni hatását, főleg mivel a gazdasági és társadalmi rendszerek összetett módon fognak reagálni. De egyre több bizonyíték van arra, hogy ezek a hatások már a mi életünk, a mi társadalmaink számára is katasztrofálisak lesznek.
„Az ökoszisztémák egészsége gyorsabban romlik, mint valaha. Világszerte pusztítjuk gazdaságunk, megélhetésünk, élelmiszerbiztonságunk alapjait, saját egészségi állapotunkat és életminőségünket”
– fogalmazott Sir Robert Watson, a bonni székhelyű Biodiverzitási és Ökoszisztéma-szolgáltatási Kormányközi Tudományos Testület, az IPBES elnöke a szervezet plenáris ülésének zárónapján, május 6-án Párizsban tartott sajtókonferencián.
A tavalyinál is súlyosabb aszály lehet az idén Németországban a szövetségi meteorológiai szolgálat (DWD) új figyelmeztetése szerint - jelentette szerdán a német sajtó.