Mi várható?

A Newcastle-i Egyetem kutatói 571 európai város adatait elemezve kimutatták, hogy az eddig véltnél sokkal szélsőségesebbé válhat az időjárás a 2050-2100 közötti időszakban.

Az Environmental Research Lettersben megjelent tanulmány szerzői az aszályokban, hőhullámokban, áradásokban végbement változásokat elemezték az összes klímamodell alkalmazásával.

A földfelszín legalább egynegyede jelentősen szárazabb lesz, ha nem sikerül a globális felmelegedést 2 Celsius-fokon belül tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport.

„Konkrétan lelkifurdalásod van, ha lehúzod a vécét. Egy kiadós zuhanyra egy nehéz nap után pedig esély sincs"

– mondta egy asszony, aki próbálja tartani magát a Dél-Afrika második legnagyobb városában, Fokvárosban életbe léptetett korlátozásokhoz. Az agglomerációval együtt négymillió lakosú Fokvárost ugyanis emberemlékezet óta nem tapasztalt szárazság sújtja, ami miatt az első olyan igazán nagy város lehet a világon, ahol a vízhiány miatt hosszabb időre elzárják a csapokat. Ez azt jelentené, hogy a létfontosságú intézményeket leszámítva fejadagrendszer alapján osztanának vizet a lakosoknak.

A vízválság háborúkhoz is vezethet - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésen New Yorkban. Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. Az eszmecserén jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.

Van egy dolog a klímaváltozással kapcsolatban, amelyet nagyon sokan komolyan gondolnak, pedig közel sincs az igazsághoz.

1985 februárjában fordult elő a globális átlagos hőmérséklettel az, amit ki tudja, hogy mikor fogunk újra tapasztalni. És ez még a kevésbé rossz hír.

A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.

Mindennél melegebb év, sosem látott mennyiségű szén-dioxid a légkörben, elkeseredett kifakadások a pápától és a muszlimoktól. A globális felmelegedés minden évben itt hagyja a névjegyjét, és még azelőtt kéne lelassítani, mielőtt kopogás nélkül berúgja az ajtót, és ránk olvad az Antarktisz. A párizsi klímamegállapodás eredményeit majd csak öt év múlva láthatjuk; addig ügyeljünk rá, hogy legyen otthon naptej és búvárruha.

Mindenképpen figyelemre méltó az index.hu cikke, amiben a globális felmelegedés fontosságára hívja fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy olyan valótlan állítás is szerepel benne, miszereint a "A klímaváltozás fő oka a szén-dioxid kibocsátás" Valójában, a klímaváltozás fő oka az állattartás. Így a megoldás is egyszerű lenne, ha sikerülne lobbik érdekeinfelül emelkedni és józan belátásra térni. (Szerk.)

A Racing Extinction - A kihalás kora című dokumentumfilmet Louie Psihoyos, Oscar-díjas rendező és lelkes aktivistákból álló csapata készítette azzal a céllal, hogy bemutassák a kihalófélben lévő állatokat fenyegető veszélyforrásokat. A Discovery Channel tűzi műsorra a filmet december 2-án, a sajtónak levetítették a világpremier előtt – az Origo is ott járt az eseményen.