Mi várható?

A vízválság háborúkhoz is vezethet - hangsúlyozta Áder János köztársasági elnök az ENSZ közgyűlésen New Yorkban. Az államfő az ENSZ és a Világbank által életre hívott Vízügyi Elnöki Testület zárt tanácskozásán vett részt az ENSZ székházában. Az eszmecserén jelen volt António Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke is.

Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka – hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.

Van egy dolog a klímaváltozással kapcsolatban, amelyet nagyon sokan komolyan gondolnak, pedig közel sincs az igazsághoz.

1985 februárjában fordult elő a globális átlagos hőmérséklettel az, amit ki tudja, hogy mikor fogunk újra tapasztalni. És ez még a kevésbé rossz hír.

A lakosság drámai mértékű csökkenését vetítette előre Mexikóban, Közép-Amerikában, Afrikában, Indiában és a trópusok más térségeiben a globális felmelegedés miatt két amerikai kutató.

Mindennél melegebb év, sosem látott mennyiségű szén-dioxid a légkörben, elkeseredett kifakadások a pápától és a muszlimoktól. A globális felmelegedés minden évben itt hagyja a névjegyjét, és még azelőtt kéne lelassítani, mielőtt kopogás nélkül berúgja az ajtót, és ránk olvad az Antarktisz. A párizsi klímamegállapodás eredményeit majd csak öt év múlva láthatjuk; addig ügyeljünk rá, hogy legyen otthon naptej és búvárruha.

Mindenképpen figyelemre méltó az index.hu cikke, amiben a globális felmelegedés fontosságára hívja fel a figyelmet. Annak ellenére, hogy olyan valótlan állítás is szerepel benne, miszereint a "A klímaváltozás fő oka a szén-dioxid kibocsátás" Valójában, a klímaváltozás fő oka az állattartás. Így a megoldás is egyszerű lenne, ha sikerülne lobbik érdekeinfelül emelkedni és józan belátásra térni. (Szerk.)

A Racing Extinction - A kihalás kora című dokumentumfilmet Louie Psihoyos, Oscar-díjas rendező és lelkes aktivistákból álló csapata készítette azzal a céllal, hogy bemutassák a kihalófélben lévő állatokat fenyegető veszélyforrásokat. A Discovery Channel tűzi műsorra a filmet december 2-án, a sajtónak levetítették a világpremier előtt – az Origo is ott járt az eseményen.

Az olvadó jégsapka nem ragad Kalasnyikovot mérgében - mondták sokan felháborodottan, amikor az USA-ban a Demokrata Párt vitáján az egyik elnökjelölt a pénteki párizsi események ellenére azt mondta: a legnagyobb amerikai nemzetbiztonsági kockázat a klímaváltozás. Pedig a klímaváltozásnak több köze van az Iszlám Állam megerősödéséhez, mint gondolná.

2025-re az emberiség ötöde, bő másfél milliárd ember fog olyan területeken élni, ami vízhiánnyal küszködik. "A következő közel-keleti háború a víz miatt fog kitörni, nem a politika miatt", mondta Butrosz-Gáli ENSZ-főtitkár 1985-ben, és ezt azóta visszhangozzák az utódai is. Észre sem vettük, de a vízháborúk már elindultak: Szíria, Irak, a szunniták, az Iszlám Állam - a véres konfliktus szakértők szerint a vallásos színfalak mögött valójában a Tigris és Eufrátesz vízkincseiért zajlik. A víz nélkül a sivatagos területen nincs élet. De hosszú távon úgyis mindegy, a klímakutatók számításai szerint a civilizáció bölcsőjének, a Termékeny Félholdnak legfeljebb egy évszázada lehet hátra a teljes kiszáradásig.

Hosszú távon az esőerdők kipusztulását is okozhatja a globális felmelegedés Amazóniában, ahol az utóbbi harminc év alatt mintegy három héttel hosszabbodott meg a csapadékmentes időszak - közölte a LiveScience online tudományos magazin az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) hétfőn közzétett tanulmányra hivatkozva.