Mi várható?

Az ENSZ dél-afrikai, durbani klímatalálkozójának nyitó napján, 2011. november 28-án Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezető közgazdásza kijelentette, hogy az energiafogyasztás jelenlegi sebessége mellett a Föld 2100-ra 6 fokot fog melegedni az iparosodás előtti korhoz képest, és így veszélyes élőhellyé fog válni.

(Supreme Master Television 2011. dec. 5.)

További angol nyelvű hírek a témában: Washington Post

Az amerikai NASA kutatói csütörtökön, szeptember 1-jén bejelentették, hogy az Opportunity Mars terepjáró által megvizsgált első kőzet váratlanul magas mértékben tartalmaz cinket és brómot, olyan elemeket, amelyek a Földön azt sugallnák, hogy a kőzet egy olyan folyamat során keletkezett, amiben szerepet játszott a hő és a víz.

A párizsi Musée du Quai Branly „Mayák: napkeltétől napnyugtáig” című nagy kiállítása bemutatja a guatemalai Mirador medence maya kultúrájának legújabb régészeti felfedezéseit. Dr. Richard Hansen USA archeológus és a kutatás vezetője kijelentette, hogy ezek további bizonyítékot nyújtanak az erdőirtásra és a környezet leromlására, ami az egykor virágzó civilizáció pusztulását okozta.

A világ a visszafordíthatatlan klímaváltozás felé halad, és elveszti az esélyt, hogy korlátozni tudja a globális felmelegedést, ha a következő öt évben nem tesz bátor lépéseket - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.

A Nature újságban megjelent két tudományos cikk arra figyelmeztet, hogy a globális hőmérséklet emelkedése a világ egyes részein sokunk élete alatt túllépheti a „biztonságos” 2 Celsius fokot, ha az üvegházgáz kibocsátások tovább növekednek.

250 millió éve, amikor Földön még csak egy megakontinens volt, a Pangea, hirtelen az élet 50 százaléka kihalt. A tudósok szerint ha nem vigyázunk, könnyen megismétlődhet a tragédia. Hogy pontosan mi is történt akkor? A kutatók korábban azt gondolták, hogy ez a Triász-végi nagy kihalásnak nevezett eseményt intenzív vulkánkitörések okozták, amikor az egyetlen ősi kontinens, a Pangea két kisebb részre vált szét.

Előző hónapban a Katasztrófa Kezelési Világkonferencia alkalmából a kanadai Torontó Metro kongresszusi központjába belépve két oda nem illő látvány döbbentett meg. Először is, hogy a bejáratot teljesen elállta a dohányzók tömege. Ahogy utat törtem magamnak a passzív dohányfüst kálváriáján át, nem tehettem róla, az jutott eszembe, mennyire szemben áll a józan ésszel, hogy a közelgő természeti csapások enyhítése miatt aggódó tudósok és kormány intézmények globális összejövetelén a saját egészségüket ilyen banális és szükségtelen módon kockáztatják. Másodszor, a vezérszónok Lester Brown volt, a globális környezet és klímaváltozás nagy tiszteletnek örvendő szakértője. Mi köze a klímaváltozásnak a közelgő katasztrófákra való felkészüléshez? Elég sok, mint kiderült.

A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.

A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.

A kanadai Calgary és Victoria Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel annak a környezeti hatását becsülték meg, ha 2010-ben, illetve 2100-ban nullára csökken a szén-dioxid kibocsátás, és a 3000. évig előrejelezték az eredményeket. A kutatók meglepetésére a modellezés azt mutatta, hogy az éghajlatváltozás hosszú ideig tovább fogja melegíteni a légkört, még további kibocsátások nélkül is. Ennek eredményeként elkerülhetetlenek a katasztrófák, köztük Észak-Afrika egyes részeinek 30%-os kiszáradása.

Dr. Jeffrey Kiehl az USA Országos Légkörkutatási Központjától (NCAR) arra vonatkozó kutatómunkát irányított, hogy a Föld korábbi éghajlata hogyan tudja megjósolni az éghajlatváltozás miatti jövőt. Becslése szerint, ha a fosszilis üzemanyagok égetése a mai sebességgel folytatódik a század végéig,  akkor a légköri CO2 900 és 1000 ppm (részecske a millióból) közötti koncentrációt fog elérni, szemben az iparosodás kora előtti 280 ppm, és napjaink 390 ppm értékeivel.

Az alacsony, szürke felhők segítenek hűteni a bolygót. De ahogy a bolygó melegszik, zsugorodni fognak, a hőmérséklet pedig még magasabbra emelkedik egy új tanulmány szerint, ami segíthet feloldani az éghajlattudományban lévő egyik legnagyobb bizonytalanságot.

Az utolsó ismert globális felmelegedés részleteit megőrző geológiai minták elemzése „riasztó” eredményekkel járt, ami azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás korlátozásának jelenlegi céljai nem biztonságosak.