Mi várható?

A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.

A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.

A kanadai Calgary és Victoria Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel annak a környezeti hatását becsülték meg, ha 2010-ben, illetve 2100-ban nullára csökken a szén-dioxid kibocsátás, és a 3000. évig előrejelezték az eredményeket. A kutatók meglepetésére a modellezés azt mutatta, hogy az éghajlatváltozás hosszú ideig tovább fogja melegíteni a légkört, még további kibocsátások nélkül is. Ennek eredményeként elkerülhetetlenek a katasztrófák, köztük Észak-Afrika egyes részeinek 30%-os kiszáradása.

Dr. Jeffrey Kiehl az USA Országos Légkörkutatási Központjától (NCAR) arra vonatkozó kutatómunkát irányított, hogy a Föld korábbi éghajlata hogyan tudja megjósolni az éghajlatváltozás miatti jövőt. Becslése szerint, ha a fosszilis üzemanyagok égetése a mai sebességgel folytatódik a század végéig,  akkor a légköri CO2 900 és 1000 ppm (részecske a millióból) közötti koncentrációt fog elérni, szemben az iparosodás kora előtti 280 ppm, és napjaink 390 ppm értékeivel.

Az alacsony, szürke felhők segítenek hűteni a bolygót. De ahogy a bolygó melegszik, zsugorodni fognak, a hőmérséklet pedig még magasabbra emelkedik egy új tanulmány szerint, ami segíthet feloldani az éghajlattudományban lévő egyik legnagyobb bizonytalanságot.

Az utolsó ismert globális felmelegedés részleteit megőrző geológiai minták elemzése „riasztó” eredményekkel járt, ami azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás korlátozásának jelenlegi céljai nem biztonságosak.

A fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szén-dioxid kibocsátások az Északi-sark jegét az emberi civilizáció kezdete óta a legalacsonyabb szintre olvasztották meg, veszélyesen megbolygatva az egész bolygó energia egyensúlyát – mondják a klímakutatók.

Egy olyan évben, amikor rekord nyári hőség követte a téli „Snowmageddon”-t, az Environment America szerdán új jelentést bocsátott ki, bemutatva, hogy a globális felmelegedés hogyan vezethet a jövőben a rendkívüli időjárási események még gyakoribbá válásához.

A kutatás célja az volt, hogy feltárja a klímaváltozás okán a hazai erdőállományban bekövetkezett és várható változásokat, ezek hatását a gazdálkodók piaci helyzetére, jövedelmezőségére és erdővagyonára.

A Huffington Post USA hírportálon a napokban Matthew Stein író, és az életben maradás szakértője vészhelyzetekben, cikket írt az alább címmel: „A tökéletes vihar: hat irányzat az összeomlás felé tart”. Ebben leírja azt a hat fő tényezőt, amivel az emberiség szembesül, és amelyek mindegyike önmagában az általa „civilizáció robbantónak” nevezett tényező lehet, de ha együttesen lépnek fel, elképzelhetetlen mértékű globális összeomláshoz vezethetnek.