Mi várható?

A párizsi Musée du Quai Branly „Mayák: napkeltétől napnyugtáig” című nagy kiállítása bemutatja a guatemalai Mirador medence maya kultúrájának legújabb régészeti felfedezéseit. Dr. Richard Hansen USA archeológus és a kutatás vezetője kijelentette, hogy ezek további bizonyítékot nyújtanak az erdőirtásra és a környezet leromlására, ami az egykor virágzó civilizáció pusztulását okozta.

A világ a visszafordíthatatlan klímaváltozás felé halad, és elveszti az esélyt, hogy korlátozni tudja a globális felmelegedést, ha a következő öt évben nem tesz bátor lépéseket - figyelmeztetett a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA).

Vezető klímaszakértők előrejelzései szerint a jövőben még több áradás, hőhullám, valamint szárazság fogja sújtani a bolygónkat, és egyre magasabbak lesznek a természeti katasztrófákkal való megbirkózás költségei is.

A Nature újságban megjelent két tudományos cikk arra figyelmeztet, hogy a globális hőmérséklet emelkedése a világ egyes részein sokunk élete alatt túllépheti a „biztonságos” 2 Celsius fokot, ha az üvegházgáz kibocsátások tovább növekednek.

250 millió éve, amikor Földön még csak egy megakontinens volt, a Pangea, hirtelen az élet 50 százaléka kihalt. A tudósok szerint ha nem vigyázunk, könnyen megismétlődhet a tragédia. Hogy pontosan mi is történt akkor? A kutatók korábban azt gondolták, hogy ez a Triász-végi nagy kihalásnak nevezett eseményt intenzív vulkánkitörések okozták, amikor az egyetlen ősi kontinens, a Pangea két kisebb részre vált szét.

Előző hónapban a Katasztrófa Kezelési Világkonferencia alkalmából a kanadai Torontó Metro kongresszusi központjába belépve két oda nem illő látvány döbbentett meg. Először is, hogy a bejáratot teljesen elállta a dohányzók tömege. Ahogy utat törtem magamnak a passzív dohányfüst kálváriáján át, nem tehettem róla, az jutott eszembe, mennyire szemben áll a józan ésszel, hogy a közelgő természeti csapások enyhítése miatt aggódó tudósok és kormány intézmények globális összejövetelén a saját egészségüket ilyen banális és szükségtelen módon kockáztatják. Másodszor, a vezérszónok Lester Brown volt, a globális környezet és klímaváltozás nagy tiszteletnek örvendő szakértője. Mi köze a klímaváltozásnak a közelgő katasztrófákra való felkészüléshez? Elég sok, mint kiderült.

A földtörténetből ismert leggyorsabb felmelegedés üteme is elhanyagolható volt a mai klímaváltozáshoz képest. A geológiai bizonyítékok szerint az élővilág képes elviselni a klímakatasztrófát - feltéve, ha van pár ezer éve az alkalmazkodásra, úgy, mint 56 millió évvel ezelőtt. Akkor kétszázezer évbe telt, amíg a Föld visszanyerte korábbi állapotát.

A ma élő emlősök felmérése alapján újabb nagy pusztulás vár bolygónk élővilágára. A földtörténet korábbi öt nagy katasztrófájával összehasonlítva a mostani kihalási sebesség nagyobb, és ha minden így megy tovább, akár három évszázadon belül tömeges méreteket ölthet.

A kanadai Calgary és Victoria Egyetem kutatói számítógépes modellezéssel annak a környezeti hatását becsülték meg, ha 2010-ben, illetve 2100-ban nullára csökken a szén-dioxid kibocsátás, és a 3000. évig előrejelezték az eredményeket. A kutatók meglepetésére a modellezés azt mutatta, hogy az éghajlatváltozás hosszú ideig tovább fogja melegíteni a légkört, még további kibocsátások nélkül is. Ennek eredményeként elkerülhetetlenek a katasztrófák, köztük Észak-Afrika egyes részeinek 30%-os kiszáradása.

Dr. Jeffrey Kiehl az USA Országos Légkörkutatási Központjától (NCAR) arra vonatkozó kutatómunkát irányított, hogy a Föld korábbi éghajlata hogyan tudja megjósolni az éghajlatváltozás miatti jövőt. Becslése szerint, ha a fosszilis üzemanyagok égetése a mai sebességgel folytatódik a század végéig,  akkor a légköri CO2 900 és 1000 ppm (részecske a millióból) közötti koncentrációt fog elérni, szemben az iparosodás kora előtti 280 ppm, és napjaink 390 ppm értékeivel.