Mi várható?

Az alacsony, szürke felhők segítenek hűteni a bolygót. De ahogy a bolygó melegszik, zsugorodni fognak, a hőmérséklet pedig még magasabbra emelkedik egy új tanulmány szerint, ami segíthet feloldani az éghajlattudományban lévő egyik legnagyobb bizonytalanságot.

Az utolsó ismert globális felmelegedés részleteit megőrző geológiai minták elemzése „riasztó” eredményekkel járt, ami azt sugallja, hogy az éghajlatváltozás korlátozásának jelenlegi céljai nem biztonságosak.

A fosszilis üzemanyagok égetéséből származó szén-dioxid kibocsátások az Északi-sark jegét az emberi civilizáció kezdete óta a legalacsonyabb szintre olvasztották meg, veszélyesen megbolygatva az egész bolygó energia egyensúlyát – mondják a klímakutatók.

Egy olyan évben, amikor rekord nyári hőség követte a téli „Snowmageddon”-t, az Environment America szerdán új jelentést bocsátott ki, bemutatva, hogy a globális felmelegedés hogyan vezethet a jövőben a rendkívüli időjárási események még gyakoribbá válásához.

A kutatás célja az volt, hogy feltárja a klímaváltozás okán a hazai erdőállományban bekövetkezett és várható változásokat, ezek hatását a gazdálkodók piaci helyzetére, jövedelmezőségére és erdővagyonára.

A Huffington Post USA hírportálon a napokban Matthew Stein író, és az életben maradás szakértője vészhelyzetekben, cikket írt az alább címmel: „A tökéletes vihar: hat irányzat az összeomlás felé tart”. Ebben leírja azt a hat fő tényezőt, amivel az emberiség szembesül, és amelyek mindegyike önmagában az általa „civilizáció robbantónak” nevezett tényező lehet, de ha együttesen lépnek fel, elképzelhetetlen mértékű globális összeomláshoz vezethetnek.

Mint a tudósok arról csütörtökön beszámoltak, a globális felmelegedés változatlan tempóban folytatódik, az Európát megbénító súlyos fagyok, és az USA-t sújtó hóviharok képsorai ellenére.

A világ egyik vezető ökológiai modellezője a Kaliforniai Egyetemről (UC Davis) azt mondja, hogy nehezebb megjósolni a Föld természetes rendszereiben hirtelen bekövetkező változásokat, mint azt a szakértők gondolták.

Az USA Alaszkai Egyetemének kutatói Fairbanks-ben új megfigyeléseikről számoltak be: Szibériában a sekély tengeralatti permafrosztból, ami az utóbbi évekig stabil volt, jelentős mennyiségű metán szabadul ki, még több, mint a 2008-as nyár rekord mennyiségei.

A vártnál gyorsabban változtatja meg az északi-sarki környezetet a klímaváltozás, felgyorsítva a jég eltűnését a térségben - állapították meg a Kanada legészakibb részén végbemenő környezeti változásokról készített eddigi legátfogóbb kutatásban részt vevő szakemberek.