Mi várható?

A vártnál gyorsabban változtatja meg az északi-sarki környezetet a klímaváltozás, felgyorsítva a jég eltűnését a térségben - állapították meg a Kanada legészakibb részén végbemenő környezeti változásokról készített eddigi legátfogóbb kutatásban részt vevő szakemberek.

Ha a világ nem lép hamarosan a klímaváltozás ügyében, „a biztonság és stabilitás megőrzése még a jelenlegi szinten is egyre nehezebb lesz”.

2055-öt írunk, és az éghajlatváltozás miatt lakhatatlanná vált Földön vagyunk. A főszereplő egy idős történész (Pete Postlethwaite), aki a Globális Archívumban dolgozik, a múzeumban, ahol az emberiség összegyűjtött emlékeit őrzik abban reménykedve, hogy a Földön egyszer talán újra megjelenik az élet.

Egy jövő heti londoni tudományos konferencián a tudósok földrengésekre, lavinákra és vulkánkitörésekre figyelmeztetnek, ahogy a légkör melegszik, és megváltozik a geológia.

Az Északi-sark jege alól tiszta metángáz szivárog, a vékonyodó jégréteg miatt. A jelenség egyrészt súlyosbítja a globális felmelegedést, másrészt helyi szinten is komoly károkat okozhat az élővilágnak.

Évek óta jósolják azt a folyamatot, ami megindulni látszik a Jeges-tenger mélyén. Az éghajlatváltozás következtében felmelegedett víz hatalmas mennyiségű metánt szabadít fel a tengerfenék alól.

Az eddigi legátfogóbb modellezés annak valószínűségéről, hogy mennyivel fog melegedni a Föld éghajlata ebben az évszázadban, azt mutatja, hogy gyors és határozott cselekvés nélkül a probléma nagyjából kétszer olyan súlyos lesz, mint hat évvel ezelőtt becsülték – és még annál is rosszabb lehet.

Az IPCC ’legrosszabb változat’ forgatókönyvei valósulnak meg

„Meg vagyok döbbenve, tényleg meg vagyok döbbenve”, mondja Katey Walter ökológus az Alaszkai Egyetemről, Fairbanksből. „Néhány hete Szibériában voltam, és épp most értem vissza a terepről Alaszkából. A permafrost (örökké fagyott talajréteg) az egész sarkvidéken gyorsan olvad, mindenhol tavak keletkeznek, és metán bugyog fel belőlük.”

Legújabb NASA kutatás időszakosan megjelenő metánt talált a Mars felszínén, ami nem zárja ki, sőt valószínűsíti az élet jelenlegi létezését a vörös bolygón. Korábban a felszínen létező víz nyomára több helyen bukkantak már, ami alapján nem zárható ki, hogy valaha létezett élet a bolygó felszínén is.