Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A marhahúsburger és szalonna fogyasztásának csökkentése 20 billió dollárral csökkenthetné a klímaváltozás elleni küzdelem költségét. Erre a drámai következtetésre jutott az a tanulmány, ami összegezte a modern, húsban gazdag étrendek gazdasági költségeit.

 

A kutatásban résztvevő tudósok azt mondják, hogy a marha- és sertéshús fogyasztásunk csökkentése egy óriási új széncsapda kialakulásához vezetne, ahogy a használaton kívüli mezőgazdasági területeken virulna a vegetáció.

 

A modell figyelembe veszi azt a művelt területet, amit az elveszett hús pótlására szánt extra élelmiszer előállítására használnak, de az kisebb területet igényel, tehát egyes területek művelése abbamarad. Többmillió tonnányi metán, egy erőteljes üvegházgáz kibocsátása is megtakarítható lenne az állattartó telepek csökkenő kibocsátása miatt. Ezek a hatások csökkentenék az olyan drága szén-megtakarító technológiák iránti igényt, mint a „tiszta szén” erőművek, és óriási összegeket takarítanának meg, mondják Elke Stehfest és kollégái a Hollandiai Környezetvizsgáló Hivataltól.

 

Felfúvódott „zabagépek”

 

A klímaváltozás szakértői több éve figyelmeztetnek a hús magas szénköltségére. A marhahús különösen nagy kárt okoz. Metán, egy erőteljes üvegházgáz szabadul ki a felfúvódott tehenekből, és a trágyából, ahogy lebomlik. Továbbá egy kilogramm marhahús előállításához a gazdáknak 15 kg gabonát és 30 kg szálas takarmányt kell megetetniük egy tehénnel. A gabona műtrágyát igényel, aminek az előállítása energiaigényes.

 

Stehfest most mérlegelte a marhahús és egyéb húsok gazdasági hatását a szén-dioxid szint 450 ppm-es szinten történő stabilizálásának költségével szemben – ez az a szén-dioxid szint, amire egyes kutatók szerint szükség van a veszélyes szárazságok és tengerszint emelkedések megakadályozásához.

 

Ha az étkezési szokások nem változnak, Stehfest úgy becsüli, hogy a kibocsátásokat 2050-re 2/3-dal kellene csökkenteni, aminek a várható költsége 40 billió dollár körül van.

 

Ha azonban a világ népessége átvált egy kevés húsos étrendre – amit heti 70 gr marhahúsban, és 325 gr csirkehúsban és tojásban határoztak meg –, akkor nagyjából 15 millió négyzetkilométernyi termőterület szabadulna fel [kb. 160 Magyarországnyi terület – a fordító megjegyzése]. Az ezen a területen növekvő vegetáció felszívná a szén-dioxidot. Vagy bioenergia növények termesztésére lehetne használni, ami helyettesítené a fosszilis üzemanyagokat.

 

Szupermarket jelölések

 

Számításai szerint az üvegházgáz kibocsátások is csökkennének 10%-kal, az állatállomány számának csökkenése miatt. Együtt ezek a hatások 2050-ig megfeleznék a klímaváltozás kezelésére fordítandó összegeket. Mint mondja, a vásárlók segítése miatt a hús környezeti költségét – adagonkénti szénkibocsátás formájában – be is lehetne vonni a vételárba.

 

A költségek nagyjából helyesnek tűnnek, mondja Raymond Desjardins az Agriculture and Agri-Food Canada-tól…

 

(Jim Giles, New Scientist, 2009. február 10; )

A hivatkozott tudományos publikáció: Climatic Change (DOI: 10.1007/s10584-008-9534-6)

Idézet

Ha valaki egészségesebben akar élni, ha a szennyezett város közepéről próbál kijjebb költözni, és autó helyett inkább biciklivel jár, akkor ő nem az áldozatot látja, hanem úgy érzi majd, hogy jobban él. Tehát az áldozat fogalma nagyon függ az értékrendtől. Az értékrendünk pedig attól függ, hogyan képzeljük el magunkat és a világunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok