Amikor az ENSZ Klímaváltozási Keretegyezménye 1994-ben hatályba lépett, a klímaváltozás hatása távolinak tűnt. Már nem az. Napi hírekkel a gleccserek, jégtakarók, óceánok és ökológiai rendszerek változásáról, úgy tűnik, a klímaváltozás a nyakunkon van.
Ennek eredményeként változik a vita arról, hogy mi a teendő. A geoengineeringet (Föld manipulációt), amit valaha szinte sci-finek tartottak, most komolyan megvitatják. A legtöbb figyelem azonban a szén-dioxid csökkentésére irányul.
Nem kérdés, hogy hosszú távon a klímaváltozás megállításához a CO2 kibocsátás jelentős csökkentésére van szükség. Azonban más üvegházgázok kibocsátásának visszafogásával jelentős lehetőségek léteznek arra, hogy a melegedést a következő néhány évtizedben csökkentsük.
Az eddig lezajlott melegedésnek csak nagyjából a fele tulajdonítható a CO2-nak. A többit más üvegházgázok okozták, különösen a metán (Proceedings of the National Academy of Sciences, vol 97, p 9875). Hasonló módon, a következő 20 évben várt melegedésnek kevesebb mint felét fogja kiváltani a CO2. A változások nagy részét a metán fogja okozni, más gázokkal együtt, mint a szén-monoxid, illékony szerves vegyületek, és pernye.
Egy friss modell azt mutatja, hogy ebben a században úgy lehetünk a legnagyobb hatással a melegedésre, ha azonnal csökkentjük ezeknek a gázoknak a kibocsátását, és alacsonyan tartjuk őket (International Journal of Climate Change Strategies and Management, vol 1, p 42).
A metán a szén-dioxidnál sokkal erősebb üvegházgáz. A légkörben egy tonna metán élettartamának első öt évében közel százszor annyi melegedésért felelős, mint egy tonna szén-dioxid. A metán sokkal gyorsabban kiürül a légkörből, mint a CO2, a féléletideje 8,5 év, a CO2 sok évtizedével szemben, bár végül egy tonna metán 2,75 tonna szén-dioxiddá fog átalakulni a légkörben. De még anélkül is, hogy ezt figyelembe vennénk, egy tonna ma kibocsátott metán évente több melegedést fog kiváltani, mint egy tonna ma kibocsátott CO2, egészen 2075-ig. A 7300. évig nem lesz egyenlő a kettő által kifejtett összesített melegítő hatás. A metán tényleg „szteroidkezelt szén”.
Ez a metánt a kibocsátás csökkentések jó célpontjává teszi. Valóban, a metán rövidebb élettartama azt jelenti, hogy a légköri szintje sokkal jobban reagál a kibocsátás visszafogása miatti csökkenésre.
Egy másik fontos szempont az emberi egészségre gyakorolt hatás. Az üvegházgázok között a CO2 az egyik legkevésbé ártalmas. A metán viszont prekurzora a talajszintű ózonnak, ami mérgező levegőszennyezés. A szén-monoxid, az illékony szerves vegyületek és a pernyedarabkák szintén közvetlenül ártalmasak az ember egészségére.
Ezek a levegőszennyezések nagyobb globális egészségügyi terhet jelentenek, mint bármilyen más környezeti rizikófaktor, vagy akár néhány fő betegség, mint pl. a malária és TB. Ezért a metán és a többi egészségkárosító üvegház szennyezőanyag kibocsátásának csökkentése sok életet megmentene. …
Miért van akkor az, hogy a metán és a többi nem-CO2 üvegházgáz nem kap nagyobb figyelmet a globális felmelegedési megbeszéléseken? Az egyik ok az, hogy az üvegházgázok relatív hatását megállapító hivatalos mérőrendszer elavult, és túlzottan koncentrál a hosszútávú melegedésre.
E rendszer szerint egy tonna metán 21 tonna CO2-dal egyenlő egy 100 éves időszak alatt. Ez elavult – a jelenlegi becslések az arányt 25-re, vagy az fölé teszik. Ami még fontosabb, az időskála teljesen rossz, ha azt a sürgős állapotot nézzük, amivel most szembesülünk. Ugyanakkora értéket tulajdonít azoknak a lépéseknek, amik a melegedést 2109-ben fogják csökkenteni, mint azoknak, amik jövőre. Ez igen furcsa nézőpont: egyértelműen a jövő évi melegedés csökkentését kellene fontosabbnak tartani.
A légköri metán szintjének csökkentése valószínű kevesebb fájdalommal járna, mint a CO2 csökkentése. A megoldások már léteznek, és a csökkentéseket politikailag és gazdaságilag is könnyebb lenne végrehajtani. … Sürgős intézkedésekre van szükségünk, amikkel elkerülhetjük a Föld túlmelegedését, miközben a CO2 kibocsátás csökkentésén dolgozunk. Több értelme van, ha mindent megteszünk a metán kibocsátás csökkentésére, mint ha kockázatos Föld manipulációs tervekbe fogunk.
Ez alacsonyan lógó gyümölcs, érett, és tele van azonnali előnyökkel. Ha segítek leszedni, akkor az unokáimnak is elmondhatom, hogy igen, tettem valamit azért, hogy közvetlenül védjem a bolygót.
(Kirk Smith, NewScientist, 2009. június 25.)
Kirk Smith a Kaliforniai Egyetem globális környezeti egészség professzora Berkeley-ben.
