Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Éles bírálat és csalódottság uralja a szombaton véget ért koppenhágai klímacsúcs szakmai, civil és sajtóvisszhangját, a politikusok egy része azonban fontos lépésnek, kiindulási alapnak tekinti a konferencián megfogalmazott záródokumentumot.

 

Az ENSZ vezető tisztségviselői is ez utóbbit hangsúlyozták; Yvo de Boer, az ENSZ klímaügyi főfelelőse és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is azt emelte ki, hogy a Koppenhágai Egyezmény alapján folytatódhatnak a tárgyalások, és a következő, 2010-es mexikóvárosi klímakonferencián megalkothatják az éghajlatvédelmi harcot szabályozó, kötelező jogi érvénnyel bíró szerződést.

 

Angela Merkel is hasonlóan vélekedett egy tegnapi interjúban. A német kancellár óvott attól, hogy a koppenhágai csúcsot teljes mértékben negatívnak minősítsék. "A dán fővárosban lépés történt egy új környezetvédelmi világrend érdekében, nem több és nem is kevesebb" - hangozatta a "klímakancellárnak" is nevezett Merkel. Szokatlanul élesen fogalmazott azonban Norbert Röttgen német környezetvédelmi miniszter a klímatalálkozó légkörével kapcsolatban, azzal összefüggésben ugyanis szó szerint provokációról, szégyentelenségről és felelőtlenségről beszélt. Röttgen az Egyesült Államokat is, de elsősorban Kínát bírálta a konkrét előrelépés elmaradásáért. Ed Miliband brit energia- és klímaügyi miniszter "a világ legkaotikusabb showműsorának" nevezte a klímacsúcsot.

 

Pozitívnak értékelte a klímacsúcs hozadékát, de nem végállomásnak, csak egy új kezdetnek tekinti a Koppenhágai Egyezményt a kínai külügyminiszter. Jang Csie-cse (Yang Jiechi) a kínai külügyminisztérium honlapján vasárnap közzétett nyilatkozat szerint pozitív eredménynek leginkább azt tekinti, hogy a Kiotói jegyzőkönyv által elfogadott "közös, de különböző mértékű felelősség" elvét ezúttal is érvényesítették, ezenkívül lépést tettek a fejlett országok kötelező kibocsátás-csökkentésének irányába, valamint a fejlődők önkéntes kibocsátás-mérséklésének terén is.

 

Bajnai Gordon miniszterelnök szombat este kiadott közleménye szerint bár a koppenhágai klímacsúcs nem hozta meg a várt eredményt, mégis fontos állomás volt a klímaváltozás elleni küzdelemben. "Csalódtunk, mert Magyarország és az Európai Unió egy ambiciózus, átfogó, jogilag kötelező megállapodás tető alá hozását szerette volna elérni a tárgyalásokon. Ehhez képes az elfogadott keretmegállapodás alatta marad a várakozásoknak, kevés konkrétumot tartalmaz" - fogalmazott Bajnai Gordon.

 

A nyugat-európai sajtó élesen bírálja a konferencia eredménytelenségét. A Le Monde csalódásnak nevezi a klímacsúcs végkimenetelét, melyet a hírhedt "G2", az Egyesült Államok és Kína előzetes egyeztetésének hiányával és az ENSZ egyhangúságra épülő döntési mechanizmusának alkalmatlanságával magyaráz. A The Sunday Times bohózatnak titulálja a konferenciát, s úgy véli: ha India, Kína, Amerika és Brazília ugyanúgy folytatja, ahogy eddig, akkor az európai klímavédelmi erőfeszítések legjobb esetben haszontalanok, rosszabb esetben felesleges lemondást követelnek meg az európai polgároktól. A Neue Zürcher Zeitung szerint a klímacsúcs legnagyobb győztese Barack Obama amerikai elnök, aki kicsikarta, hogy Kína legalább részben elfogadja a nemzetközi ellenőrzést klímaintézkedései felett.

 

A legradikálisabban a környezetvédelmi szervezetek fogadták a hírt, hogy az ENSZ történetének legnagyobb szabású klímakonferenciája egy jogi kötőerőt nélkülöző, mindössze két és fél oldalas nyilatkozat, a Koppenhágai Egyezmény "tudomásul vételével" végződött. A Greenpeace szombat esti közleményében elszalasztott lehetőségnek nevezte a találkozót, s élesen bírálta a "leggazdagabb és legbefolyásosabb országok vezetőit", amiért "elárulták a jelen és a jövő nemzedékeit". A nemzetközi Föld Barátai környezetvédő szervezet magyar tagszervezete, a Magyar Természetvédők Szövetsége szerint a kudarcért nagyrészt a fejlett országok a felelősek, mivel nem tettek le az asztalra megfelelő kibocsátás-csökkentési és finanszírozási célszámokat, s ezek után azért "szorongatták" a fejlődőket, hogy ennél jóval kevesebbet is fogadjanak el.

 

A Természetvédelmi Világalap (WWF) is elégedetlen az elért eredménnyel, mert - mint mondják - a megfogalmazott Koppenhágai Egyezmény nem igazságos, nem ambiciózus és jogilag sem kötelező erejű. A zöldek többsége pozitívumként értékelte ugyanakkor, hogy a konferencián sikerült egyezségre jutni a fejlődő országoknak nyújtandó rövid és hosszú távú klímavédelmi támogatás összegéről.

 

Az MTI által megkérdezett szakértők is egyetértettek abban, hogy a koppenhágai klímacsúcs eredménye messze alulmúlja az előzetes reményeket. Bozsó Brigitta, az Energiaklub szakértője többek közt azt nehezményezte, hogy az új egyezmény - mely egyes jogászok szerint nem is minősül a konferencia hivatalos dokumentumának - még tárgyalási menetrendet sem tartalmaz a jövőre nézve. "Retorika szintjén nagyon rendben voltak a politikusok, végül azonban csak az egymásra mutogatás maradt" - jegyezte meg az Energiaklub szakértője. Kerekes Sándor, a Budapesti Corvinus Egyetem Környezettudományi Intézetének igazgatója elsősorban az ENSZ egyhangúságot megkövetelő döntési mechanizmusát és a politikusi rövidlátást bírálta. A professzor szerint ezekből következően a jövőben sem várható áttörés az ENSZ-klímatárgyalásokon; a fosszilis energiahordozók használatának visszaszorulását sokkal inkább a megújuló energiaforrásokhoz és más zöld technológiákhoz kapcsolódó gazdasági lobbi és az energiabiztonsági törekvések kényszerítik majd ki.

 

(Forrás: greenfo.hu)

Idézet

Ha kevesebb húst eszünk, az egy mindenkire nézve minden másnál jobb megoldás.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetõje a húsfogyasztásról

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok