Mai ismereteink szerint egy olyan környezetbarát technikai megoldás van jelenleg, melyek a fosszilis forrásoknál olcsóbban termel hõt és megtérülési ideje sem túl hosszú. Ez a hõszivattyú. A geotermikus hõszivattyú fûtéshez és vízmelegítéshez használt hagyományos energiahordozók kiváltására alkalmasak.
Amint tudjuk, a háztartások és ugyanígy a közületek energia fogyasztásának nagyobb részét fûtésre és vízmelegítésre használják, tehát nagy a jelentõsége a ma ehhez használt fosszilis energiahordozók kiváltásának. Egy lakás fûtési és vízmelegítési hõigénye 5-10 kW/h.
A hõszivattyúk meghajtó energiát igényelnek. Ez az esetek túlnyomó részében elektromos energia, a hõszivattyú kompresszorával egybeépített villamos motor.. A hõszivattyú olyan nagyteljesítményû klímagép, melyet elsõsorban fûtésre használnak, de nyáron, egy átkapcsolással hûtött vizet tud keringetni a fûtési rendszerben, tehát klímagépet pótol.
A hõszivattyú elõnye, hogy kicsi a helyigénye, nagy teljesítményekre is alkalmas és önállóan képes nagyobb igények teljes ellátására, hidegebb vidéken is. A kompresszor meghajtásához szükséges vásárolt energia többszörösét tudja a környezetbõl elvont hõvel leadni.
Jelenleg több mint 100 millió fûtési hõszivattyú üzemel a Föld országaiban. Európában egyre inkább teret nyer, különösen azokban az államokban, melyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat és államilag támogatják a környezetbarát hõtermelést.
Felépítése egyszerû. Két hõcserélõt egy körvezeték köt össze. Egy kompresszor a csõvezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik. A hideg oldali hõcserélõ elõtt a folyékony halmazállapotban lévõ munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentõ szelep leejti kb. 5 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, kb. 0 0C-ra lehûl és a párolgáshoz szükséges hõt a hõcserélõ másik oldalán átfolyó környezeti közegbõl vonja el, annak lehûtésével. A kb. 50C-re felmelegedett munkaközeget a kompresszor elszívja, besûríti 15 - 25 bar nyomásra, melytõl a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 40 - 600C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hõ, melyet a környezetbõl elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hõvé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hõcserélõn áthaladva átadja a fûtési rendszerben keringõ fûtõközegnek
A hõszivattyúk meghajtó energiát igényelnek. Ez az esetek túlnyomó részében elektromos energia, a hõszivattyú kompresszorával egybeépített villamos motor.. A hõszivattyú olyan nagyteljesítményû klímagép, melyet elsõsorban fûtésre használnak, de nyáron, egy átkapcsolással hûtött vizet tud keringetni a fûtési rendszerben, tehát klímagépet pótol.
A hõszivattyú elõnye, hogy kicsi a helyigénye, nagy teljesítményekre is alkalmas és önállóan képes nagyobb igények teljes ellátására, hidegebb vidéken is. A kompresszor meghajtásához szükséges vásárolt energia többszörösét tudja a környezetbõl elvont hõvel leadni.
Jelenleg több mint 100 millió fûtési hõszivattyú üzemel a Föld országaiban. Európában egyre inkább teret nyer, különösen azokban az államokban, melyek importálni kénytelenek a fosszilis energiahordozókat és államilag támogatják a környezetbarát hõtermelést.
Felépítése egyszerû. Két hõcserélõt egy körvezeték köt össze. Egy kompresszor a csõvezetékben olyan munkaközeget keringet, melynek igen alacsony a forráspontja, csak nagy nyomás alatt cseppfolyósodik. A hideg oldali hõcserélõ elõtt a folyékony halmazállapotban lévõ munkaközeg nyomását egy nyomáscsökkentõ szelep leejti kb. 5 bar-ra. Ekkor a munkaközeg hevesen elpárolog, kb. 0 0C-ra lehûl és a párolgáshoz szükséges hõt a hõcserélõ másik oldalán átfolyó környezeti közegbõl vonja el, annak lehûtésével. A kb. 50C-re felmelegedett munkaközeget a kompresszor elszívja, besûríti 15 - 25 bar nyomásra, melytõl a lecsapódó munkaközeg felmelegszik 40 - 600C-ra. A lecsapódásnál felszabadul az a hõ, melyet a környezetbõl elvont, megnövelve a kompresszorba betáplált és hõvé átalakult energiával. Mindezt az energiát a másik hõcserélõn áthaladva átadja a fûtési rendszerben keringõ fûtõközegnek
(www.gaiasolar.com)
