Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A világ egyik legismertebb és legelismertebb tudósa olyan globális szenvedélyt és fejlődésindukációt támogató programot kér a világ vezetőitől, mint amilyennel az emberiség a '60-as években képessé tette magát arra, hogy a Holdra léphessen. Most azonban – bár a feladat nagyobb – a lényeg éppen az, hogy a Földön kéne maradni.

Sir David Attenborough csatlakozott ahhoz a csoporthoz, mely azt kéri a világ vezetőitől, hogy a technológiai, gazdasági, tudományos innovációt támogatva és "fűtve" az évtized végére radikálisan csökkentsék le a megújuló energiatermelés költségét. A 89 éves tudós a Guardianban megjelent nyílt levél aláírói közé lépett be, e levélben felszólítják a világ vezetőit, hogy kötelezzék el magukat a Globális Apollo Program mellett – vagyis tűzzék ki a haladó emberiség elé azt célul, hogy a megújuló energia 10 év múlva olcsóbbá váljék, mint az olaj.

Az eredeti Apollo-program, mint ismeretes, 1961. május 25-én indult el hivatalosan, amikor az Egyesült Államok Kongresszusában John F. Kennedy bejelentette: az évtized végére amerikainak kell leszállnia a Holdra. Akkor az amerikai elnök többek közt ezt mondta: "... hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre. E korszak semelyik más űrprogramja sem lesz nagyobb hatással az emberiségre, vagy sokkal fontosabb a távoli űr felfedezése során; és egyik megvalósítása sem lesz ilyen nehéz vagy költséges". Az 1961-ben többek által egyenesen abszurdnak tartott célt az Apollo 11 1969-ben teljesítette.

Az Apollo űrprogram tudományos és az emberiséget megváltoztató hatásának nagysága miatt lett az új projekt neve Global Apollo Program, melytől hasonló szenvedéllyel és vehemenciával azt várnák el, hogy a világgazdaságban gyorsítsák fel a szénalapú energiakiváltási elképzeléseket, és az ide fókuszált technikai haladással, egy nemzetközileg koordinált K+F programmal 10 év alatt jussunk el az új korszak határáig.

Az előzetes kalkulációk szerint a tiszta energia korába lépéshez tudományos oldalról évi 15 milliárd dollárnak megfelelő kutatás és fejlesztés szükséges. Ez soknak tűnhet, viszont ahhoz képest, hogy a Földön évente elköltött védelmi K+F 100 milliárd dollárra rúg, valójában ez aprópénz. A levél aláírói szerint az összehangolt technikai-energetikai korszakváltással fogyasztók milliárdjai juthatnak olcsó és tiszta energiához.

És hogy mindennek mi köze van az Orbán-kormány új atomerőmű-építési elképzeléseihez? Mint azt korábban a HVG megírta, a kormányfő úgy ígér olcsó áramot az egyre inkább légvárnak tűnő Paks II. projekttel, hogy az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül, s miközben a leendő új magyar atomerőműről a közelmúltban nemcsak az derült ki, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, de az is, hogy (bár ezt hivatalosan minden fórumon tagadni próbálják) bele van kódolva a tiltott állami támogatás.  (Az egész gigantikus beruházás a közzétett közgazdasági modell szerint csak akkor térülhetne meg, ha az áram termelői ára 2026-tól a jelenleginél legalább 75 százalékkal magasabb szintre kerülne. Ez azonban – amellett, hogy a piaci prognózisok éppen az ellenkezőjét támasztják alá – ellene megy az olcsó áram mítoszának is. Ha azonban nem jön a szektorban a jelenleginél sokkal drágább áramár, a Paks II. beruházás akár 5000 milliárd forinttal is többet kerülhet a jelenleg hivatalosan 4000 milliárdosként kezeltnél. Melyet szintén meg kell majd fizetnie "valakinek".)

Jól lehet, az az Egyesült Királyságban sem valószínű, hogy Attenborough véleménye kapásból kormányzati döntéseket írna felül, de az mindenesetre újabb figyelmeztető jel a magyar nukleáris reaktorokkal számítóknak, hogy az Orbánék által gyakran hivatkozási pontként citált brit Hinkley Point C atomerőmű építői épp a napokban jelentették be: bizonytalan időre felfüggesztik a projektet. Az ok nyilvánvalóan az ár.
A tervek szerint 2023-ban beindítandó erőműből 35 éven keresztül államilag garantált átvételi áron venné meg a kormány (és rajta keresztül a brit fogyasztók is természetesen) az áramot. Ám éppen ez az ár az, amely gazdaságilag mostanra igen kockázatossá vált, mivel a nukleáris erőmű által kínálható, mintegy 100 euró/MWh-ás termelési potenciálhoz napról napra közelebb kerül az egyre olcsóbban termelő nap-, és szélenergia-termelési árszint.

A Siemens 2013-ban azt vizionálta, hogy 2020-ra képesek lesznek a bűvös 100 euró/MWh árszint alá menni. Mostanra kiderült: a becslés túlságosan is óvatos volt.

 

forrás: hvg.hu

 

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok