Mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?
A folyamatot mi indítottuk be, tudjuk, hogy milyen tevékenységekkel, ezért le is tudjuk állítani azzal, hogy kerüljük ezeket a tevékenységeket, illetve olyanokkal helyettesítjük őket, amelyek nem járnak a bolygó további károsodásával. Mit is tehetünk pontosan?
A WMO és az UNEP 1988-ban létrehozta az éghajlatváltozás kérdéseivel foglalkozó kormányközi testületet, az IPCC-t (Intergovernmental Panel on Climate Change - Éghajlatváltozási Kormányközi Testület).
Gidon Eschel és Pamela Martin, a Chicagói Egyetem geofizikusai arra a megállapításra jutottak, hogy az étkezési szokások megváltoztatása, az áttérés a hagyományos étrendről a vegetáriánus étrendre többet ér a globális felmelegedéssel szembeni harcban, mintha benzinzabáló városi terepjárónkat (SUV) üzemanyag-takarékos hibrid autóra cserélnénk. Persze mindkettőt megtehetjük - sőt, ennél még sokkal többet is!
A Kiotói Egyezmény egy 1997-ben aláírt, a fejlett országokat tömörítő, nemzetközi egyezmény, amelyben a résztvevő, iparosodott államok kötelezik magukat arra, hogy széndioxid-kibocsátásukat az aláírást követő évtizedben 5,2 százalékkal az 1990-es szint alá szorítják vissza.
Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) tanulmányt készített a hulladékcsökkentésből származó előnyökről.
Minden termék legyártása, szállítása, használata, illetve a belőle keletkező hulladék ártalmatlanítása üvegházhatású gázok kibocsátásával jár. Ezek elkerülésével vagy mérséklésével, tehát pl. hulladékmegelőzéssel és újrafeldolgozással csökkenteni lehet a klímaváltozás mértékét.
Néhány idézet a világ vezetőitől. Hogyan értékelik, mit mondanak a globális felmelegedésről.
Dánia a szélenergia tekintetében a világ vezető államává igyekszik válni. Svend Auken energiaügyi-környezetvédelmi miniszter ismertette a terveket, melyek szerint 2030-ig az ország energiafogyasztásának 50%-át szeretnék szélenergiából kinyerni. Ez sok létező fosszilis energiaforrást fog felváltani.