Mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?
A folyamatot mi indítottuk be, tudjuk, hogy milyen tevékenységekkel, ezért le is tudjuk állítani azzal, hogy kerüljük ezeket a tevékenységeket, illetve olyanokkal helyettesítjük őket, amelyek nem járnak a bolygó további károsodásával. Mit is tehetünk pontosan?
Egy amerikai kutatóközpont számításai szerint egészen más hely lehetne a Föld 2050-re, ha jelentősen csökkenteni tudnánk az emberiség húsfogyasztását. Az egészségtelen étrend a korai halálozás egyik legfőbb oka a fejlett világban. Az állati eredetű élelmiszerek előállítása az összes üvegházhatást fokozó gáz mintegy negyedéért felel, míg a mezőgazdaságban használják fel az édesvíz készletek 70 százalékát.
Az új közlekedési stratégia értelmében Norvégiában 2025 után már csak elektromos- és hidrogénmeghajtású autókat lehet majd forgalomba helyezni.
Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente, jelentősen csökkenne a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás mértéke, és évente több milliárd dollárral lehetne alacsonyabb az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítésének költsége - állítják a kutatók.
Julia Roberts, az Anyatermészet
Lehet, hogy a világ napeles kapacitásnövekedését tavaly már Kína diktálta, de számunkra a meglepetést nem ők (és még csak nem is a rakkolni kezdő indiaiak) jelentik, hanem a sokáig az igazak álmát alvó Chile. A dél-amerikai ország pont a magyar tespedtségből való kitörés remek példáját produkálja.
A globális felmelegedésért felelősnek tartott üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez a mezőgazdasági haszonállattartást is érezhetően vissza kellene fogni, erre azonban a jelentős kibocsátónak számító gazdasági térségek egyikében – így az EU-ban – sem készülnek. A Föld jövője jelentős részben attól függ, sikerül-e a jórészt támogatások révén felduzzasztott állatállományt karcsúsítani, de sok múlik azon is, mennyire jön divatba a vegetáriánus táplálkozás.
Kevesebb hús és tejtermék fogyasztása lassíthatná a klímaváltozást, ám az emberek nagy része nincs tisztában ezzel az összefüggéssel – állapította meg a brit Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) felmérése. A kedd este megjelent vizsgálat szerint a klímaváltozáshoz vezető globális kibocsátás 14,5 százaléka az állattenyésztésből származik.
Az MTI azt írja, a 12 ország 12 ezer lakosa részvételével végzett felmérésben több mint kétszer annyian (64 százalék) vélték úgy, hogy a közlekedésből származó emisszió az éghajlat melegedésének fő okozója, mint akik úgy gondolták, hogy a hús- és tejtermék-fogyasztásból eredő kibocsátás szintén fontos tényező (29 százalék). A nők inkább hajlottak arra, hogy kimondják: a húsevés felelős lehet a klímaváltozásért (71 százalék).
Az éghajlatváltozás elleni harc jegyében heti egy-két húsmentes napra buzdít mindenkit Arnold Schwarzenegger, aki az ENSZ múlt héten megkezdődött klímavédelmi csúcstalálkozójára érkezett Párizsba.
A románoknál több, ám az osztrákoknál kevesebb az esélye Magyarországnak, hogy a klímaváltozáshoz sikeresen alkalmazkodjon - legalábbis az ND-Gain módszertana alapján, olvasható az NRGreport.com cikkében.
A villanyhajtású járművek legnagyobb hátránya a korlátozott hatótávolság, amiért a kis kapacitású akkumulátorok a felelősek. Hamarosan jelentős előrelépés történhet ezen a téren az új lítium-levegő akkumulátorok bevezetésével.
Idézet
Amikor gabonát termelsz, és azután megeteted az állatokkal, majd pedig megeszed az állatokat, az eredeti gabona energiájának 90%-át elveszíted.
Dr. David Archer, A Geofizikai Tudományok Professzora, Chicagoi Egyetem, USA
