Klímaváltozás, Globális felmelegedés

ImageAz  ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete
által  készített jelentés alátámasztja a tényt,
az állattenyésztés több üvegházhatást keltő
gázt termel, mint a közlekedés.

 

Néhány adat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO)  jelentéséből:

"Az állattartás hosszú árnyéka"

  • Az állattenyésztés több üvegházhatáskeltő gázt termel, mint a szállító ipar, ha az általuk termelt CO2 mennyiségét hasonlítjuk össze. (18% - 13,5%)
  • Az emberi tevékenységből származó CO2 9%-áért felelős.
  • Az emberi tevékenységhez kapcsolódó nitrogén-oxid 65%-át az állattenyésztés termeli. A nitrogén-oxid globális felmelegedési potenciálja (GWP) 296-szorosa a CO2-nak. (A nitrogén-oxid többsége a trágyából származik. Csak gondoljuk meg, 56 milliárd állat "megy WC-re" minden nap!)
  • Az emberi tevékenységből keletkező metán 37%-áért felelős az állattenyésztés. A metán felmelegedés keltő hatása 23-szor akkora, mint a CO2-é. (Főleg a kérődzők emésztőrendszere termel metánt.)
  • Az állattenyésztés jelenleg a Föld teljes felületének 30%-át használja, főleg legelőnek, de 33%-án állati takarmányt termelnek.
  • Mivel erdőket irtanak ki, hogy új legelőkhöz jussanak, az erdők fogyatkozásának is ez az egyik fő oka. Az amazoni erdők mindegy 70%-át alakították át legelővé. (Ha egy fát kivágnak, az összes CO2, amit a fa elnyelt, felszabadul, és visszakerül a légkörbe.)
Az emberi természet szomorú megnyilvánulása, hogy a 400 oldalas jelentésben sehol se említik a legegyszerűbb megoldást: csökkentse, vagy hagyja abba a hús és tejtermékfogyasztást. 1600%-kal hatékonyabb növényi táplálékkal ellátni az embereket, mint állatokat etetni a gabonával. A jelentés összefoglalója alább olvasható.

Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

 

Róma, 2006. november 29. – Henning Steinfeld, a FAO Állatállomány Információs és Politikai Osztályának vezetője, és a jelentés fő szerzője szerint: „Az állatállomány az egyik legjelentősebb okozója napjaink legsúlyosabb környezetvédelmi problémáinak. Sürgős tettekre van szükség a helyzet orvoslásához.”

A megnövekedett jólétben az emberek minden évben egyre több húst és tejterméket fogyasztanak. Az előrejelzés szerint a globális húsfogyasztás 2050-re több mint duplájára nő, az 1999/2001-es 229 millió tonnáról 465 millió tonnára, míg a tejtermelés várhatóan 580-ról 1043 millió tonnára emelkedik.

 

Hosszú árnyék

A világméretű állattartó ágazat bármelyik egyéb mezőgazdasági ágazatnál gyorsabban nő. Nagyjából 1,3 milliárd embernek nyújt megélhetést, és kb. 40 %-kal járul hozzá a világ mezőgazdasági termeléséhez. A fejlődő országokban sok szegény gazda számára az állatállomány amegújuló energia forrása is, és fontos forrása a veteményeikhez használt szervestrágyának.

De a FAO jelentése szerint (Az állatállomány hosszú árnyéka – Környezetvédelmi kérdések és lehetőségek) egy ilyen gyors növekedés meredeken emelkedő környezeti költséggel jár. „Az állattartás egységnyi termelésének környezeti költségét felére kell csökkenteni csupán ahhoz, hogy elkerüljük a kár mértékének fokozódását a jelenlegi szinten túl” – figyelmeztet a jelentés.

Amikor a földhasználatból, és a földhasználat változásából adódó kibocsátásokat figyelembe vesszük, az állattartó ágazat felelős az ember tevékenységéből származó CO2 9 %-áért, de sokkal nagyobb arányban termel még veszélyesebb üvegházgázokat. Ez állítja elő az ember-okozta dinitrogén-oxid 65 %-át, aminek a globális melegítő képessége (GWP) a CO2-énak 296-szorosa. Legtöbb a trágyából származik.

És ez felelős az összes ember által termelt metán 37 %-áért (23-szor annyira melegít, mint a CO2), ami főleg a kérődzők emésztőrendszerében jön létre, továbbá az ammónia 64 %-áért, ami jelentősen hozzájárul a savas esőkhöz.

Most az állatállomány használja a Föld teljes szárazföldi felszínének 30%-át, többnyire állandó legelőként, de szintén magában foglalja a teljes művelhető földterület 33%-át, amit az állatoknak szánt takarmány termelésére használnak, jegyzi meg a jelentés. Ez az erdőirtás fő hajtóereje, amint új legelők létrehozása miatt eltüntetik az erdőket, különösen Dél-Amerikában, ahol például az Amazonas erdőinek kb. 70%-át alakították át legeltetésre.

 

Föld és víz

Ugyanakkor a csordák széles körben járnak a föld leromlásával; a legelők nagyjából 20%-át tekintik leromlottnak a túllegeltetés, összetömörödés, és erózió miatt. Ez a szám még magasabb a száraz területeken, ahol a nem megfelelő intézkedések, és az állatállomány nem kielégítő kezelése hozzájárul a sivatag gyorsuló terjedéséhez.

Az állattartás az egyik legveszélyesebb ágazat a Föld egyre szűkösebb víztartalékaira nézve, többek közt hozzájárul a vízszennyezéshez, eutrofizálódáshoz, és a korallzátonyok pusztulásához. A legfőbb szennyező tényezők az állati hulladék, antibiotikumok és hormonok, a bőrgyárakban használt vegyszerek, és a takarmánynövényekre kijuttatott műtrágyák és peszticidek. A széleskörű túllegeltetés megzavarja a víz körforgását, csökkentve a talaj feletti és alatti vízkészletek újratöltődését. Jelentős mennyiség vonódik ki a takarmánytermeléshez.

Becslések szerint a Dél-kínai tenger szárazföldi foszfor és nitrogén szennyezésének fő forrása az állatállomány, hozzájárulva a tengeri ökoszisztémák biodiverzitásának csökkenéséhez.

A húsért és tejért tartott állatok jelentik most a teljes szárazföldi állati biomassza 20%-át. Az állatállomány jelenléte hatalmas területeken, valamint takarmányigénye a biodiverzitás csökkenéséhez is hozzájárul; a 24 jelentős ökoszisztéma rendszerből 15-t tekintenek hanyatlónak, és egy beazonosított tettes az állatállomány.

 

Gyógymódok

A jelentés, ami a sok intézményre kiterjedő Állatállomány, Környezet, és Fejlődés (LEAD) kezdeményezés támogatásával készült, kimondottan javasolja ezeknek a környezeti költségeknek a figyelembe vételét, és több módot ajánl a helyzet orvoslására, többek közt:

Föld leromlás – a közös legelőkön a hozzáférés ellenőrzése, és a mobilitást gátló akadályok eltávolítása. Talaj megőrző módszerek és a ligetes legeltetés használata, az érzékeny területekről az állatállomány ellenőrzött kizárásával; fizetési sémák az állattartás-alapú földhasználatban a környezeti szolgáltatásokért, így segítve a talaj leromlás csökkenését, és visszafordítását.

Légkör és éghajlat – az állattartás és a takarmánytermesztés hatékonyságának fokozása. Az állatok étrendjének javítása az emésztőrendszerben zajló erjedés, és az azt követő metán kibocsátás csökkentésére; biogázüzem kezdeményezések felállítása a trágya újrahasznosítására.

Víz – az öntözőrendszerek hatékonyságának fokozása. A víz teljes költségű árazásának bevezetése, adókkal, hogy akadályozza az állattartás nagymérvű koncentrálódását a városok közelében.

Ezek, és ehhez kapcsolódó kérdések alkotják Bangkokban ezen a héten a globális konzultációk fő gerincét a FAO és partnerei közti megbeszéléseken, hogy kijelöljék az állattartás számára követendő utat. Ezek a megbeszélések a jelentős közegészségügyi kockázatokat is felölelik, hiszen az állati betegségek egyre inkább kihatnak az emberre; az állattartó ágazat gyors növekedése a növekvő piacokról a kistermelők kiszorulásához is vezethet.

Az eredeti jelentés az ENSZ honlapján (angolul): www.fao.org

Idézet

A permafrostból szivárgó metán létezõ jelenség. Ma az a kihívás, hogy nem tudjuk mérni, ezért csak naivan nem veszünk róla tudomást.

 Dr. Martin Kennedy, az UC Riverside professzora

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok