A Kelet-Angliai Egyetem, a Brit Antarktisz Kutatás, és a Max-Planck Biogeokémiai Intézet tudósainak 4 éves megfigyelése azt találta, hogy a Déli-óceán fölötti megerõsödött szelek „a tárolt CO2 légkörbe bocsátásához vezettek, és ez gátolja az üvegházgáz további elnyelését.” A kutatók azt mondják, hogy a szelek erõsödését az üvegházgázok emelkedõ koncentrációja, és az ózon megfogyatkozása váltotta ki.

„Ez az elsõ alkalom, amikor azt mondhatjuk, hogy maga a klímaváltozás felelõs a Déli-óceán elnyelésének telítõdéséért”, mondta Dr. Corinne Le Quéré, a Kelet-Angliai Egyetem és a Brit Antarktisz Kutatás tudósa, a cikk elsõ szerzõje. „Ez súlyos.”

A kutatók megjegyzik, hogy a déli-óceáni elnyelõ lényegében 1981 óta nem növelte szén-dioxid elnyelését, miközben a globális CO2 kibocsátások 40%-kal emelkedtek.

Véleményük szerint munkájuk azt sugallja, hogy a légköri CO2 szint stabilizálását még nehezebb lesz elérni, mint korábban gondolták. A tudósokat aggasztja, hogy más rendszerekben is létezik ilyen pozitív visszacsatolási kör a szén-dioxid kibocsátás és a széntárolás között. Például az Ecology Letters-ben az elõzõ hónapban megjelent tanulmány szerint az esõerdõ fái kevesebb szenet tárolnak, ahogy a légköri szén-dioxid szint emelkedik. Hasonló módon, az Amazonas vidékén az emelkedõ hõmérsékletek szárazabb körülményekhez vezethetnek, ami az erdei biomassza csökkenését eredményezi, több szenet küldve a légkörbe.

Az új Science arra is figyelmeztet, hogy a Déli-óceánban az óceán savasodása „valószínû az elõrejelzett 2050-es dátumnál hamarabb ér el veszélyes szintet”.

„Az ipari forradalom kezdete óta a világ óceánjai az ember által a légkörbe kibocsátott 500 gigatonna szén kb. egynegyedét elnyelték”, mondta Chris Rapley professzor, a Brit Antarktisz Kutatás igazgatója. „Az a lehetõség, hogy egy melegebb világban a Déli-óceán – a legerõsebb óceáni elnyelõ – gyengül, okot ad az aggodalomra.”

2007. május 17.