A globális felmelegedés okai

Az angol Meteorológiai Hivatal Hadley Központjának egy jelentése azt állítja, hogy 2010-től kezdődően évi 3%-os csökkenés az egyetlen mód annak megakadályozására, hogy a globális hőmérséklet ne emelkedjen több mint 2^oC-kal.

Több mint 2^oC-os növekedés a világot a szárazság és tengerszint emelkedés legrosszabb hatásainak közelébe sodorja. Jelenleg a kibocsátások évente 1%-kal emelkednek. Mivel a hőmérséklet további emelkedésével az óceán, talaj, és növények által elnyelt CO2 mennyisége nagyon valószínű, hogy csökkenni fog, ezért a klímaváltozás kockázatai az id múlásával meg fognak sokszorozódni.

Angol nyelvű cikk a témában: guardian.co.uk

A kutatók szerint a folyók a dinitrogén-oxid üvegházgáz jelentős forrásai. Számításuk azt sugallja, hogy a bolygó vízi útjai háromszor annyi dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe, mint ahogy azt az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület  (IPCC), az ENSZ éghajlatváltozás kutatást áttekintő tudományos testülete becsülte.

A toplista szerint a húsevéssel szennyezzük leginkább bolygónkat, mert az állattenyésztésnek a legnagyobb a CO2-vonzata. Egy kiló bárányhús elfogyasztása egyenlő azzal a füstkibocsátással, mintha 152 kilométert tennék meg autóval.

Erőteljesebben gyorsul a klímaváltozás, mint hittük. Ennek az az oka, hogy a felmelegedés révén, a természetes úton légkörbe kerülő üvegházhatású gázok kibocsátása is felpörög. Ezt egy új tanulmány erősítette meg, ami a természetes metánkibocsátást vizsgálta.

Mi jár több üvegházgáz kibocsátással, az állattartás, vagy az autóvezetés? Meglepetés! Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által kiadott 2006-os jelentés szerint az állattartó ágazat több üvegházgáz kibocsátást okoz – CO2 egyenértékben számolva 18 %-ot – mint a közlekedés. A föld és víz minőségromlásának is egyik fő forrása.

A fagyos télben a tundrából ugyanúgy árad az üvegházhatású metángáz a légkörbe, mint nyáron, amikor kiolvad a sarkvidéki föld, mutatták ki svéd kutatók.

Ha az éghajlati katasztrófákat el akarjuk kerülni, a légköri szén-dioxidot (CO2) a már ma létező szint alá kell csökkenteni, egy 10 amerikai, angol és francia kutatóból álló csoport új tanulmánya szerint.

Befejeződött a legutóbbi jégkorszak 70000 éves időszakának globális szénciklusát és klímáját vizsgáló analízis, figyelemre méltó összefüggést mutatva ki a szén-dioxid szintek és az éghajlat meglepően hirtelen változásai között.

A Science újság online kiadásában épp megjelent eredmények további fényt vetnek az üvegházgázok és a klíma ingadozására a Föld múltjában, és megerősíteni látszanak azokat a számítógépes modelleket, amelyek a jövőre nézve melegebb klímát vetítenek előre, mondták a kutatók.

Egy évtizednyi viszonylagos állandóság után 2007-ben újra növekedni kezdett a metán mennyisége a Föld atmoszférájában, állítják a Massachusetts Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. Ez azért rossz hír, mert a metán a legfontosabb üvegházhatást kiváltó gázok közé tartozik.

Az élelmiszerek közül a bárány- és marhahúsnak, valamint a sajtoknak a legnagyobb a karbon-lábnyoma. A zöldség és a gabona még mindig a „legzöldebb” élelmiszer. Már csak ezért is érdemes csökkenteni a húsfogyasztásunkat.

Bár a kilencvenes évek közepén úgy tûnt, hogy a Föld légkörében az üvegházhatásért is felelõs metán koncentrációja stagnál, sõt, kis mértékben csökken, a klímakutatók most azt állítják, a statisztikák csalókák voltak. A földbõl kiáramló metángáz valóban csökkent, ám az emberi eredetû metán mennyisége növekedett.

A szén-dioxid kibocsátás emelkedik, ahelyett, hogy csökkenne – a visszafogására irányuló erõfeszítések ellenére. 'Ijesztõ', mondja egy kutató.

Az elhízás járványszerű terjedése, valamint a klímaváltozás ellen a legjobb megoldás a húsevés mérséklése - állítják brit szakemberek.

A széndioxidnál 21-szer károsabb az üvegházhatás kialakításában a metán CH₄. (azonban légköri tartózkodási ideje jóval rövidebb, kb. 10-12 év) A metán jelentő arányban felelős az üvegházhatás felgyorsulásáért. A légkörbe kerülő metánnak mindössze egy harmada származik természetes forrásból, kétharmada pedig emberi eredetű.