A globális felmelegedés okai

A szén-dioxid kibocsátás emelkedik, ahelyett, hogy csökkenne – a visszafogására irányuló erõfeszítések ellenére. 'Ijesztõ', mondja egy kutató.

A brazil marhahús növekvő exportja közvetve erdőirtáshoz vezet az Amazonas vidékén. A svédországi Chalmers és SIK kutatása, amit nemrég közöltek az Environmental Science & Technology folyóiratban, azt mutatja, hogy sokkal nagyobb az éghajlatra gyakorolt hatás, mint amit a jelenlegi számítások mutatnak. A kutatók most azt kérik, hogy amikor meghatározzák egy termék szénlábnyomát, akkor vegyék figyelembe a földre gyakorolt közvetett hatást.

Ezzel a címmel jelent meg tegnap az index.hu cikke. A metán szerepe a klímaváltozásban nem újdonság, évek óta közlünk cikkeket erről. Tudományos körökben régóta ismert a metán és a metán-klatrát kulcsfontosságú szerepe az öngerjesztő folyamatokban. (szerk.)

Eddig nagyon alulbecsülték az üvegházhatást okozó metán globális kibocsátásának mértékét. A legfrissebb, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat szerint a korábbi becslésnél kétszer több ilyen gáz kerül a légkörbe.

A rövidebb telek gyengítik az erdei „szénelnyelõket”; az adatok elemzése megfordítja a tudósok várakozását

Az Európai Parlament tagjai közül többen elutasítják, hogy az uniós adófizetők pénzéből támogassák a nagy volumenű intenzív sertésipart, amelyet nagyban veszélyeztet egy speciális baktérium.

Telítõdött az óriási szénelnyelõ. A klímaváltozás legyengítette a Föld egyik legnagyobb „szénelnyelõjét”, felvetve a lehetõséget, hogy a fokozódó melegedés csökkentheti néhány rendszer szén-dioxid megkötõ képességét, jelenti egy Science újságban megjelent tanulmány.

Egy új jelentés kijózanító olvasmányt nyújt, bizonyítva a tányérunkon lévő hús és a környezet pusztulása közti közvetlen kapcsolatot.

A hús és tejtermék iránti növekvő igénytől hajtva az állattartás növekvő termelésének komoly és visszafordíthatatlan hatása lehet az egész bolygóra. Egy új elemzés szerint, ha a hús, baromfi, tojás és tejtermék iránti igény lépést tart az előrejelzésekkel, akkor 2050-re az állattartás környezeti következményei a bolygó szempontjából biztonságosnak tartott összes üvegházgáz kibocsátások 70%-áért lehetnek felelősek. Ez kevés teret hagy az üvegházgázok összes egyéb forrásának, például a közlekedésnek és áramtermelésnek, amelyek jelenleg a kibocsátások több mint 80%-át jelentik.

A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) műhold adatainak felhasználásával a kaliforniai (USA) Stanford Egyetem kutatói úgy találták, hogy 1980 és 2000 között a trópusi termőföld növekedés több mint 80%-a nem a meglévő földek felhasználásából származott, hanem erdőirtásokból, elsődlegesen esőerdőkből. Azt is dokumentálták, hogy az erdőket legelők létrehozása miatt irtják, valamint állati takarmányozásra használt termények, úgy mint szója és pálmaolaj termesztéséért.