A globális felmelegedés okai

Dél-Koreában a tél folyamán országszerte tehenek, és főleg sertések millióit temették el élve tömegsírokba, így téve kísérletet az ágazatot november óta sújtó, súlyos száj- és körömfájás járvány megállítására.

Az Észak-Oroszországban található Bely-szigetén furcsa jelenséget okoz a felmelegedés: ahogy olvad a permafroszt, a föld alatt felszabaduló metán óriási gázbuborékokat alkotva destabilizálja a talajt, mely szó szerint kicsúszik az arra járók lába alól...

A brazil marhahús növekvő exportja közvetve erdőirtáshoz vezet az Amazonas vidékén. A svédországi Chalmers és SIK kutatása, amit nemrég közöltek az Environmental Science & Technology folyóiratban, azt mutatja, hogy sokkal nagyobb az éghajlatra gyakorolt hatás, mint amit a jelenlegi számítások mutatnak. A kutatók most azt kérik, hogy amikor meghatározzák egy termék szénlábnyomát, akkor vegyék figyelembe a földre gyakorolt közvetett hatást.

Legutóbb, amikor ilyen magas volt a szén-dioxid szint, még nem élt ember a Földön. Korábban is előfordult már, hogy bizonyos helyeken rövid ideig 400 ppm feletti volt a CO2 koncentrációja, azonban a mérések kezdete óta ez volt az első eset, hogy tartósan, egy hónapon keresztül 400 ppm fölött volt világszerte. Ami még ennél is aggasztóbb, hogy ez az arány március óta nem csökkent, még szeptemberre sem, pedig a korábbi évek ezen szakaszában a legalacsonyabb szintet szokta elérni.

Ezzel a címmel jelent meg tegnap az index.hu cikke. A metán szerepe a klímaváltozásban nem újdonság, évek óta közlünk cikkeket erről. Tudományos körökben régóta ismert a metán és a metán-klatrát kulcsfontosságú szerepe az öngerjesztő folyamatokban. (szerk.)

Eddig nagyon alulbecsülték az üvegházhatást okozó metán globális kibocsátásának mértékét. A legfrissebb, minden eddiginél átfogóbb vizsgálat szerint a korábbi becslésnél kétszer több ilyen gáz kerül a légkörbe.

Az Európai Parlament tagjai közül többen elutasítják, hogy az uniós adófizetők pénzéből támogassák a nagy volumenű intenzív sertésipart, amelyet nagyban veszélyeztet egy speciális baktérium.

Egy új jelentés kijózanító olvasmányt nyújt, bizonyítva a tányérunkon lévő hús és a környezet pusztulása közti közvetlen kapcsolatot.

A hús és tejtermék iránti növekvő igénytől hajtva az állattartás növekvő termelésének komoly és visszafordíthatatlan hatása lehet az egész bolygóra. Egy új elemzés szerint, ha a hús, baromfi, tojás és tejtermék iránti igény lépést tart az előrejelzésekkel, akkor 2050-re az állattartás környezeti következményei a bolygó szempontjából biztonságosnak tartott összes üvegházgáz kibocsátások 70%-áért lehetnek felelősek. Ez kevés teret hagy az üvegházgázok összes egyéb forrásának, például a közlekedésnek és áramtermelésnek, amelyek jelenleg a kibocsátások több mint 80%-át jelentik.

A ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) műhold adatainak felhasználásával a kaliforniai (USA) Stanford Egyetem kutatói úgy találták, hogy 1980 és 2000 között a trópusi termőföld növekedés több mint 80%-a nem a meglévő földek felhasználásából származott, hanem erdőirtásokból, elsődlegesen esőerdőkből. Azt is dokumentálták, hogy az erdőket legelők létrehozása miatt irtják, valamint állati takarmányozásra használt termények, úgy mint szója és pálmaolaj termesztéséért.

A nagyüzemi állattartás környezeti és társadalmi hatásairól készített tanulmányt egy nemzetközi kutatócsoport a Stanford Egyetem és az USA mezőgazdasági minisztériuma vezetése alatt.

A húsfogyasztás hajtja az esőerdők pusztulását és a globális felmelegedést. Az Earth Policy Institute nemrég közzétett jelentése részletes bepillantást nyújt a szójahozamok globális trendjéről, és feltárja kapcsolatát a trópusi esőerdők pusztulásával.

Az alábbi vezércikk nem kisebb presztízsű újságban jelent meg, mint a Nature Geoscience, a legrangosabb földtudományokkal foglalkozó folyóirat.