Gázok kiszabadulása
251 millió évvel ezelőtt szibériai vulkánkitörések indíthatták el az eseményeknek azt a láncolatát, ami az óceánokban és a légkörben magas hidrogén-szulfid szinthez vezetett, és a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalásában érte el tetőfokát.
Az óceán mélyéből felbugyogó hidrogén-szulfid okozhatta a Föld történetében 250 millió évvel ezelőtt a fajok legnagyobb kipusztulását.
Sarkkutatók új globális felmelegedési veszélyt fedeznek fel - a Jeges-tengerből millió tonnaszámra szabadul fel a szén-dioxidnál 20-szor ártalmasabb gáz.
A metán-klatrát a vízjég egy formája, ami a kristályszerkezetében nagy mennyiségû metánt tartalmaz.
Olvad a világ legnagyobb fagyott tőzeglápja, ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést – tudósít a New Scientist.
A tengerfenéken a fagyott metán hatalmas készletei a korábban gondoltnál kevésbé stabilak, és hirtelen kiszabadulásuknak köze lehetett a múltban a globális felmelegedéshez.
Szibériai tavak fagyott buborékai metánt, egy üvegházgázt bocsátanak ki, „a korábban becsültnél ötször gyorsabb tempóban”, és pozitív visszacsatolásként hatnak a klíma melegedésére, mondta Katey Walter a ma megjelent Nature című újság egyik cikkében.
Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az elhibázott energiapolitika első jele az élet tömeges kipusztulása legyen a Földön. Most kell cselekednünk.
Katasztrofális felengedésnek nevezték el a kutatók azt a folyamatot, amely az északi félteke éghajlatában kibontakozni látszó felmelegedés egyik következménye. A növekvő átlaghőmérséklet a szibériai síkságra is érvényes, amit a fagyott területen keletkező kis tavak is bizonyítanak. A tavak azonban nemcsak vizet, hanem bomlástermékeket, főként metángázt is tartalmaznak, amely a légkörbe jutva tovább pusztítja a Földünket védő ózonpajzsot.