Egy új tanulmány szerint a nagy erejű hurrikánok még erőteljesebbé válnak a globális felmelegedés miatt.
A melegebb tengervíz a nagy erejű hurrikánok átlagos szélsebességét az 1981-es óránkénti 225 kilométerről 2007-re 253 kilométerre fokozta, a tanulmány fő szerzője, James Elsner, a Floridai Állami Egyetem geográfusa szerint. A hurrikánok – amiket tájfunnak hívnak a Csendes-óceán északnyugati részén és trópusi ciklonnak az Indiai-óceán egyes részein – erejüket a legalább 28oC-ra felmelegedett vízből nyerik. A globális felmelegedés hatására az óceánok átlagos hőmérséklete egyharmad Celsius fokkal emelkedett, és ez a változás adta az alapját a hurrikánok fokozódó erejének, mondta Elsner.
Az USA délkeleti része, a karibi szigetvilág és Mexikó szenved
Az erősebb hurrikánok trendje különösen szembeötlő az Atlanti-óceán északi részén – ez azoknak a hurrikánoknak a forrása, amik az USA keleti partját, a Mexikói-öblöt, és a karibi szigeteket veszik célba. Mivel viszonylag hűvös, az Atlanti-óceán északi része általában nem hozott létre sok nagy erejű hurrikánt. Az utóbbi években az erőteljesebb viharok jelenléte az Atlanti-óceánon egyértelmű jele annak, hogy az óceán melegebb, mint 26 éve volt. Az új következtetések az időjárási műholdak 26 éves adatain alapulnak, aminek Kerry Emanuel, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) meteorológusa örül. Emanuel szerint a műholdas adatok jobban szabványosítottak, mint a hurrikánok egyéb mérőeszközei, és ez megoldotta a korábbi tanulmányokban, köztük az övében is meglévő, az adatok összeegyeztethetetlenségéből adódó problémát. Azonban a Nature újságban ma megjelent új tanulmány nem vett figyelembe olyan időjárási viszonyokat, amik általában elnyomják az Atlanti hurrikán képződést, például El Nino eseményeket. El Nino alatt a Csendes-óceán felszínén a szokatlanul meleg felszíni vízáramlás átmenetileg megváltoztatja a globális időjárási mintázatokat.
A globális felmelegedés a vétkes?
A 2004-es és 2005-ös év, a Katrina-hurrikán évének viharos hurrikán évszakai fokozták az állandó vitát, hogy vajon a globális felmelegedés hat-e a hurrikán képződésre. Egyes tudósok szerint a hurrikánok 1995 óta fokozódó ereje egy természetes viharciklus része, ami minden 25-30 évben fokozódik és csökken. Emanuel szerint, aki jól ismert támogatója az elméletnek, miszerint a felmelegedés erősíti a hurrikánokat, az új beszámoló „további bizonyíték a globális felmelegedésnek a hurrikánokra gyakorolt hatásáról. Ez a tanulmány egyértelmű bizonyíték arra, hogy szerte a világon több van a legerősebb hurrikánokból, habár világszerte a viharok teljes száma alig mutat bármilyen irányzatot.”
(Willie Drye, National Geographic News, 2008. szeptember 4.)