Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Ugyanolyan téli hagyománnyá vált, mint a pezsgő szilveszterkor – az év első jelentős hóvihara előhozza a klímaszkeptikusokat. És a hóvihar, ami az USA keleti részének nagy részét megfagyasztotta alig pár nappal a tél hivatalos kezdete után, mindenképp jelentősnek minősül. Bár a kocsibeállódat vastagon borító hó alig idézi fel egy veszélyesen melegedő bolygó képét, ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás egy mítosz.

 

A Meteorológiai Világszervezet nemrég jelentette be, hogy 2010 a feljegyzések kezdete óta szinte biztosan a legmelegebb 3 év között lesz, míg 2001-2010 már a legmelegebb évtized a mérések története során. Valóban, egyes kutatók szerint az összes ilyen esemény kapcsolatban állhat egymással.

 

Az egyik elmélet szerint a melegedő Sarkkör hidegebb és havasabb telekhez vezethet a közepes szélességi fokokon. Miközben olyan országok, mint Anglia – a feljegyzések szerinti leghidegebb decembertől szenvedve – alacsony hőmérséklettel és szokatlan hóval küzdenek, az Északi-sarkvidék tovább melegszik, Grönland és a sarkkörön túli kanadai területek a feljegyzések szerinti legmelegebb évet élik át. Azon a területen a hőmérséklet 2010-ben 3-4oC-kal volt magasabb az átlagosnál. Ennek eredményeként a Jeges-tenger jégborítása tovább zsugorodott; idén szeptemberben a tengeri jég minimális nyári kiterjedése több mint 2 millió km2-rel volt a hosszú távú átlag alatt, és a 3. legkisebb volt a mérések kezdete óta. Lehet, hogy hókupacok gyűlnek Manhattan központjában, de a sarkvidék olvadása tovább folytatódik.

 

A messzi északon az úgynevezett albedó hatásnak köszönhetően a tengeri jég vesztesége fokozza a légkör melegedését. A fehér jég visszatükrözi a napfényt a világűrbe, de amikor a jég elolvad, és sötét óceánvíz helyettesíti, a hatás megfordul, és a Nap hőjének nagyobb része nyelődik el. Ahogy a sarkvidék levegője melegszik, meghatározott területeken emeli a magas légnyomás magasságát, ami azután megváltoztathatja a szelek mintázatát. Ez viszont gyengítheti a futóáramlást, ami több hideg levegő kiszivárgását teszi lehetővé a Sarkkörről, be Európába, és az USA keleti részére.

 

Ahogy az Országos Óceán- és Légkörügyi Hivatal (NOAA) friss „Sarkvidéki Bizonyítványának” szerzői fogalmaznak: „Bizonyíték van arra, hogy a Sarkvidék alacsonyabb légkörének melegebb őszi hőmérséklete hozzájárul a légköri áramlás változásához, mind a sarkvidéken, mind a közepes szélességi fokokon. 2009-2010 tele új kapcsolatot mutatott a közepes szélességi fokok rendkívüli hidege és havas idjárási eseményei, valamint a sarkvidék szélmintázatainak változásai között: az úgynevezett meleg sarkvidék – hideg szárazföld mintázatot.”

 

Az elmélet logikátlannak tűnik, de ahogy Jeff Masters meteorológus, a remek Wunder Blog szerzője a Weather Underground honlap egy friss bejegyzésében fogalmaz, úgy van értelme: „Ez a mintázat olyan, mintha nyitva hagynád a hűtő ajtaját – a hűtő felmelegszik, de az összes hideg levegő kiáramlik a házba”. Összességében a bolygó még melegszik – és mind közül leggyorsabban a sarkvidék – de a hideg levegő a messzi északról fagyos téli hideghez és jelentős viharokhoz vezethet, legalábbis egy ideig.

 

Ez nem az egyetlen elmélet. Judah Cohen, az AER környezetvédelmi kutatócég időszakos előrejelzésének igazgatója azt írja, hogy Szibéria növekvő időszakos hóborítása rendkívüli téli időjáráshoz vezethet. Miközben a bolygó tovább melegedett és a sarkvidék olvadt, Szibéria időszakos hóborítása növekedett, különösen az olyan magas ázsiai hegyvonulatoktól északra, mint a Himalája. (Ahogy összességében az éghajlat melegedik, a légkör több nedvességet tud tárolni, ami több csapadékhoz vezethet – ami hóként esik le az olyan helyeken, mint Szibéria, ami viszonylag hideg marad.) Ez az összes szibériai hó a hegységek közelében egy hideg levegőből álló kupolát hoz létre, ami eltéríti az arra haladó futóáramlást. Ahelyett, hogy nyugatról keletre fújna, a futóáramlás inkább északról déli irányba halad, hideg levegőt szállítva a sarkvidékről az USA keleti részére és Európába.

 

Cohen elméletét nem fogadja el minden éghajlat- és időjáráskutató, de a National Science Foundation szerint az ő modellje az utóbbi években pontosabban jósolta meg a téli időjárást, mint a hagyományos előrejelzések.

 

Persze fontos emlékezetünkben tartani, hogy az időjárás nem ugyanaz, mint az éghajlat – egyetlen vihar, vagy akár egyetlen hideg tél keveset mondhat el nekünk az éghajlat összességéről. Anomáliák előfordulnak, és azok néha fél méter havat zúdítanak a Central Parkra. A bolygó időjárását irányító rendszerek hihetetlenül bonyolultak, és képességünk, hogy megértsük, miért történnek az egyedi események – és a jövőben előre jelezzük őket – még nem tökéletes. Ez hajtja és torzítja – minden másnál jobban –  a makacs vitát az éghajlatváltozásról.

 

Csak azért, mert a klímamodellek azt jósolják, hogy a bolygó a jövőben tovább fog melegedni, ahogy tovább zúdítjuk az üvegházgázokat a légkörbe, a melegedés nem lesz egy állandó, egyenletes folyamat. Távol áll ettől – és ahogy a bolygó egyes részei másoknál sokkal gyorsabban melegednek, gyakoribbakká válhatnak a rendkívüli események, köztük a téliek. Az autójukat éppen kiásó new yorkiaknak jusson eszükbe tavaly július – a feljegyzések óta a második legmelegebb hónap a városban.

 

Ez a megjósolhatatlanság sajnos a melegedő világhoz való alkalmazkodást még nehezebbé fogja tenni. Miközben úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás keményebb téli eseményeket vált ki a világ egyes részein, ez a hatás nem fog örökké tartani. Ahogy a bolygó melegszik, még a Sarkvidék vagy Szibéria hideg levegője sem lehet elég arra, hogy ellensúlyozza az üvegházhatást, és az USA északkeleti részén épp átélt komoly hóvihar a múlt eseményei közé tartozhat. Lehet, hogy ez kevesebb hólapátolást jelent – de egészében véve, a bolygó nem lesz egy túl kellemes lakóhely.

 

(Bryan Walsh, 2010. dec. 28.)

 

Az eredeti angol cikk: Time

Idézet

Annyira, annyira közel vagyunk a piros vonalhoz, hogy esetleg holnap felébredve azt találhatjuk, hogy már nincs semmi, ami menthető.

Maneka Gandhi, az indiai Parlament tagja, volt Környezetvédelmi Miniszter

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok