Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az évszázad végére olyan párás hőhullámok érhetik el a Perzsa- öböl térségének bizonyos részeit, hogy akár néhány órás szabadban tartózkodás is veszélyes lehet az emberi testre. Az erről szóló tanulmányt hétfőn tették közzé a Nature Climate Change szaklapban.

Az ok nem meglepően a globális felmelegedés, a Közel-Kelet bizonyos részein olyan hőmérsékletemelkedés lehet, amelyet egyszerűen nem tud már elviselni az ember. A meleg öbölmenti vizek melletti légkö párásodása azért lehet veszélyes, mert a test már nem képes izzadással kiegyenlíteni a hőháztartását.

 

A légkondicionálók megmenthetik a tehetősebbeket, akik ki sem dugják az orrukat a szabadba, de a szegényebb rétegek, szabadban dolgozók, mezőgazdasági munkások veszélybe kerülhetnek. Korábbi tanulmányok kétszáz éven belülre jósoltak hasonló körülményeket, de a mostani tanulmány szerint ez hamarabb bekövetkezhet.

Az emberek képesek elviselni csak a meleget vagy csak a párát, de a kettőt együtt már nehezen. A kutatók úgynevezett nedves gömb hőmérő módszerrel mérik a légkör tulajdonságait. És a nedves gömböt is szó szerint kell érteni, egy gömböt tekernek körbe vizes kendővel. Ha ez a vizes kendő eléri a 36 fokot, akkor kezd veszélyes lenni az emberre, ez az a pont, amikor már izzadással nem lehet hőt leadni.

Az erősebb hőhullámok már manapság is okoznak halált, nyaranta sok idősebb, vagy éppen nagyon fiatal, gyengébb ember hal meg a kánikulában. Ha több lesz ezekből az extrém időjárási körülményből, már nem csak ezek az emberek lesznek veszélyben. A tanulmány szerint még a legegészségesebb szervezetet is kikezdi, ha hat órán keresztül kint tartózkodik.

A globális felmelegedés az egész világon a hőmérséklet emelkedésével jár, de valószínűleg a Közel-Keleten érzik ezt meg először a meleg és a pára brutális kombinációját. Az párás hőhullám nem lesz állandó, de gyakran lecsaphat. Az évszázad végére akár minden 10-20. napban előfordulhat egy-egy ilyen nap.

 

(Dzindzisz Magdalena, index.hu, 2015.10.27.)

Idézet

Ha valaki egészségesebben akar élni, ha a szennyezett város közepéről próbál kijjebb költözni, és autó helyett inkább biciklivel jár, akkor ő nem az áldozatot látja, hanem úgy érzi majd, hogy jobban él. Tehát az áldozat fogalma nagyon függ az értékrendtől. Az értékrendünk pedig attól függ, hogyan képzeljük el magunkat és a világunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok