A klímaváltozás szélsőséges hatásai

A Mississippi szintje meghaladja a '93-as árvízét. 13 halott van, a Nemzeti Gárdát is mozgósították.

Az évszázad végére olyan párás hőhullámok érhetik el a Perzsa- öböl térségének bizonyos részeit, hogy akár néhány órás szabadban tartózkodás is veszélyes lehet az emberi testre. Az erről szóló tanulmányt hétfőn tették közzé a Nature Climate Change szaklapban.

Az ok nem meglepően a globális felmelegedés, a Közel-Kelet bizonyos részein olyan hőmérsékletemelkedés lehet, amelyet egyszerűen nem tud már elviselni az ember. A meleg öbölmenti vizek melletti légkö párásodása azért lehet veszélyes, mert a test már nem képes izzadással kiegyenlíteni a hőháztartását.

Dan Kitwood— Getty Images

Mégha Európa birkózik is azzal, hogy hogyan csillapítsa a bevándorlási hullámot, a szakértők figyelmeztetnek: az áramlat valószínűleg súlyosbodni fog, ahogy a klímaváltozás kiváltó tényezővé válik.

Elég csak elolvasni az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzését, hogy igazuk legyen azoknak, akik féltik Európát. Ha nem gondolja meg magát az időjárás, akkor itt bizony előbb-utóbb Afrika lesz, a Jobbik retteghet, a leleményesebbek viszont gondolkozhatnak azon, hogy a sertéstenyésztésről átállnak a banántermesztésre.

Áder szerint a klímaváltozás miatt a jelenleginél sokkalnagyobb mértékü migráció indulhat el a világon.

Az ipari és a digitális forradalom után a klímaforradalom korát éljük – mondta Áder János köztársasági elnök kedden a Műegyetem tanévnyitóján.

Az elmúlt heteket két téma határozta meg: egyrészt a menekültáradat, másrészt a szélsőséges időjárás. Pedig ha visszanézzük, hogy a lassan két évtizedes előrejelzések mit jósoltak arra az esetre, ha semmit se teszünk a klímaváltozás ellen, akkor nincs min meglepődni: térségünkre gyakori hőhullámokat és extrém csapadékeloszlást, valamint globális klímamenekülteket jövendöltek a szakértők. A jóslatokat azonban senki nem vette elég komolyan, hisz azóta is folyamatosan nő a globális üvegházgáz-kibocsátásunk. Magyarország pedig végképp nem jár élen a klímaválság elleni harcban, hisz nemcsak az egy főre jutó kibocsátásunk van jelentősen a világátlag felett, de a megújuló energiák terén is csúnya lemaradásban vagyunk.

Az elmúlt 50 évben átlagosan egy méterrel emelkedtek az árvizeknél várható legmagasabb vízszintek, volt ahol 1,9 méterrel, ezért a következő években új víztározókra, a töltések magasítására és a folyómedrek rendbetételére lesz szükség – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese.

Forró napokat él meg a világ egyik legnépesebb települése, a külvárosaival együtt több mint 17 milliós Kairó. A 45 fokos hőségben, aki teheti, a légkondicionált lakásban ül: ma még kimozdulni sem nagyon lehetett sok kerületben az óriási homokvihartól.

Tizenketten meghaltak, húszan eltűntek Chile északi részén a napok óta tartó esőzések miatt keletkezett árvizekben - közölte az MTI.

Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.