A klímaváltozás szélsőséges hatásai

Az amazóniai esőerdők területén kialakult aszályoknak nagyobb hatása van a globális éghajlatváltozásra, mint az Egyesült Államoknak egy év alatt - állítják brit és brazil tudósok.

Megszületett az első tudományos bizonyíték arra, hogy az emberi eredetű üvegházgáz-kibocsátás is hozzájárul az árvizek kialakulásához. Ahogy egyre több üvegházgáz kerül a levegőbe, úgy nő az esélye a heves esőzések és áradások kialakulásának az egyébként is csapadékos területeken, míg máshol ez a víz hiányozni fog.

Ugyanolyan téli hagyománnyá vált, mint a pezsgő szilveszterkor – az év első jelentős hóvihara előhozza a klímaszkeptikusokat. És a hóvihar, ami az USA keleti részének nagy részét megfagyasztotta alig pár nappal a tél hivatalos kezdete után, mindenképp jelentősnek minősül. Bár a kocsibeállódat vastagon borító hó alig idézi fel egy veszélyesen melegedő bolygó képét, ez nem jelenti azt, hogy az éghajlatváltozás egy mítosz.

A Global Drought Monitor, a londoni University College által kidolgozott besorolási rendszer szerint 2010 októberére az Amazonasz-esőerdő nagy sávjai kivételes szárazságon estek át, ami még a rendkívüli szárazságon is túl van.

A hétköznapokban közvetlenül nem érezhető különbséggel, 2010 lett a legmelegebb év az éves átlaghőmérsékletek tudományos igényű rögzítése, a 19. század második fele óta. Amerikai meteorológusok szerint a tavalyi átlaghőmérséklet 0,62-0,74 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál.

Egy friss esettanulmány, amit a Világbankot, az ENSZ-t, az Európai Uniót és a World Vision Alapítványt képviselő kutatók közösen folytattak le, kilenc ázsiai nagyvárost azonosított, amelyek a közeli jövőben súlyos áradás kockázatának vannak kitéve.

A klímaváltozás valószínűleg fokozta a tavaly december óta tartó, eddig 16 halálos áldozatot követelő queenslandi esőzések és árvíz intenzitását - fejtették ki kutatók.

Egy új kutatás azt mutatja, hogy a Föld északi felének átfogó melegedése hideg teleket eredményezhet. A tengeri jég zsugorodása az Északi-sarkkör keleti részén az alacsonyabb légrétegek regionális felmelegedését okozza – ami erős anomáliákhoz vezethet a légköri légáramlatokban, összességében kiváltva az északi szárazföldek lehűlését, egy, a Journal of Geophysical Research-ben nemrég megjelent tanulmány szerint.

Nem csak a Los Angeles-iek szenvednek a példa nélküli hőségtől az idén. Hőség van. Olyan hőség, hogy 2010 jó úton jár, hogy világszerte a legmelegebb év legyen, mióta elkezdték az adatokat jegyezni több mint egy évszázada.

...Azt gondolhatnánk, hogy a túl sok esőnek Pakisztánban semmi köze a túl kevés esőhöz Oroszországban, de két szakértő - Brandon Miller, a CNN meteorológusa, és Dr. Jeff Masters, a Weather Underground meteorológusa – elemzése azt mutatja, hogy a kettő kapcsolatban áll egymással.

A pakisztáni katasztrofális árvizekért és oroszországi rekord hőhullámért felelőssé tett, megrekedt időjárási mintázat máshol katasztrófákat háríthatott el, leállítva az észak-atlanti hurrikán évszakot.

Árvizek, tüzvészek, és lázas hőség: a füsttől fulladozó Moszkvától a víz-áztatta Iowáig és az Északi-sarkvidékig úgy tűnik, hogy a bolygó a nyár idusán összeomlást él át. Tudósok azt mondják, hogy ez nem csak baljóslatú dolgok előjele, hanem a már zajló, aggasztó klímaváltozás jele.

„Oroszország ég, Pakisztán vízbe fullad – a delegátusok úgy tűnik, mégis boldogan folytatják, mintha a világon az összes idő az övék lenne”, mondja Wendel Trio, a Greenpeace klímapolitikai igazgatója.

Több mint 13 millió embert érintenek a pakisztáni árvizek, ami több, mint a 2004-ben az Indiai-óceán mentén pusztító szökőár, a 2005-ös kasmíri és a 2010-es haiti földrengés nyomán segítségre szorulók száma együttvéve - közölte hétfőn az ENSZ.