Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be.

A legutóbbi jégkorszak során 1-3 év elég volt a hőmérséklet drámai, 5-10 Celsius-fokos csökkenésére

Mindeközben az Atlanti-óceán túlfelén is akadnának gondok, többek


A Golf-áramlat hőképe 2001-ben
Fotó: Nasa / AFP

Egy új tanulmány szerint az áramlat 15 százalékkal gyengébb, mint amilyen időszámítás szerint 400 körül volt, és ez hatalmas eltérés.

a globális fölmelegedésnek nagy szerepe van ebben

Az atlanti áramlási rendszer - melynek része a Golf-áramlat - délről visz meleg vizet az Északi-sark felé, ahol normális esetben a víz lehűl, lesüllyed, és visszacsorog dél felé. A globális felmelegedés ezt borítja föl, megakadályozva a víz lehűlését, miközben extra vizet juttat a rendszerbe a jég elolvasztásával.

Közel másfél évtizede ismert az atlanti áramlások lassulása, de a 2004 óta mért adatokat most az elmúlt másfél évezredre vonatkozó információkkal is kiegészítette a Nature című tudományos lapban megjelent tanulmány.

A klímamodellek nem jósolják az atlanti áramlatok leállását, de a tanulmány szerzői felteszik a kérdést, hogy vajon mennyire vagyunk biztosak abban, hogy ez valóban nem fog bekövetkezni. Ez egyike azon eseményeknek, amelynek viszonylag kicsi a valószínűsége, de óriási a következménye - írja a Guardian.

Dr David Thornalley, a University College London kutatója a munkatársaival többek közt az óceánok fenekének mintáit elemezte - a különböző rétegek eltérő szemcseméreteiből következtettek arra, hogy az adott időszakban milyen gyors volt az áramlás. Egy másik, szintén a Nature által közölt kutatómunka az elmúlt 120 évre fókuszált, és a hőmérsékleti adatokat vetette össze.

Az első tanulmány megállapította, hogy jelentős áramlati lassulás volt az 1850-es kis jégkorszak vége után, a klíma természetes változásából kifolyólag, majd ez a lassulás folytatódott a globális felmelegedés miatt. A második tanulmány pedig arra a következtetésre jutott, hogy a lassulás legnagyobb része később következett be, és egyértelműen a fosszilis üzemanyagok égetésével hozható összefüggésbe.

közt a megnövekedett tengerszinttel. A trópusokon pedig az esők esnének máshogyan.

 

Forrás:

Idézet

Egy növényi alapú étrend kb. negyedannyi energiát igényel, mint egy vöröshúsban gazdag.

Lester R. Brown, az Earth Policy Institute elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok