Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatásainak első átfogó szintézise azt találta, hogy most az óceánok néhány millió éve nem látott sebességgel változnak.

A Science magazin június 18-i számában a tudósok kimutatják, hogy az ember-okozta üvegházgázok növekvő légköri koncentrációja visszafordíthatatlan és drámai változásokhoz vezet az óceán működésének módjában, aminek potenciálisan végzetes hatásai vannak szerte a bolygón emberek százmillióira. A jelentésben foglaltak a világ óceánjaival foglalkozó friss tudományos publikációk szintéziséből álltak össze, a világ két vezető tengerkutatójának munkájaként – egyikük a Queensland Egyetemről Ausztráliából, másikuk az USA Észak-Karolinai Egyeteméről, Chapel Hillből.

 

Ove Hoegh-Guldberg professzor, a jelentés fő szerzője és a Queensland Egyetem Globális Változás Intézetének igazgatója azt mondja, a leírtaknak óriási jelentősége van az emberiség számára, különösen, ha a trend folytatódik. Mint mondja, a Föld óceánjai, amelyek az általunk belégzett oxigén felét termelik, és megkötik az ember-okozta CO2 30%-át, egyenlőek a szívével és tüdejével. „Egész egyszerűen, a Föld nem működhet az óceánjai nélkül. Ez a tanulmány azonban rosszullétének aggasztó jeleit mutatja ki. Olyan, mintha a Föld elszívna napi két doboz cigarettát!” Majd így folytatta, „Olyan időszakba lépünk, amiben az óceánnak azok az alapvető szolgáltatásai, amiktől az emberiség függ, masszív változáson mennek át, és egyes esetekben kezdenek tönkremenni. A további leromlás hatalmas kihívásokat és költségeket fog előidézni a társadalmaknak szerte a világon.”

 

Arra figyelmeztetett, hogy hamarosan „hirtelen, váratlan változásokat láthatunk, amelyeknek súlyos következményei vannak az emberiség általános jólétére”, köztük a bolygó emberek életet fenntartó képességére. „Ez további bizonyíték arra, hogy jó úton haladunk a következő nagy kipusztulási esemény felé.” A jelentésben taglalt, a tenger életét érintő „alapvető és átfogó” változások közé tartozik az óceánok gyors melegedése és savasodása, a víz cirkulációjának változásai, és a halott zónák terjedése az óceánok mélységeiben. Ezek döntő változásokhoz vezetnek a tengeri ökoszisztémákban: kevésbé dús korallzátonyok, tengeri füvek és mangrovék (fontos halnevelő helyek); kevesebb és kisebb hal; táplálékláncok összeomlása; a tengeri élővilág eloszlásának megváltozásai; gyakoribb betegségek és kórokozók a tengeri élőlények között.

 

Dr John F. Bruno, a cikk társszerzője és az Észak-Karolinai Egyetem docense azt mondja, az üvegházgáz kibocsátások a bolygó óceánjainak sok fizikai és geokémiai aspektusát megváltoztatják, „közel egymillió éve példa nélkül álló” módokon. „Ez alapvető és átfogó változásokat idéz elő abban, ahogy a tengeri ökoszisztémák működnek”, mondja Dr. Bruno. „Egyre biztosabbak vagyunk abban, hogy a Föld tengeri ökoszisztémái fordulópontokhoz közelednek. Ezek olyan fordulópontok, ahol a változás felgyorsul, és független hatásokat vált ki más rendszerekben, amelyek eredményét tényleg nem áll módunkban előre látni vagy modellezni.”

 

A szerzők konklúziója: „Ezek a kihívások kihangsúlyozzák azt a sürgősséget, ahogyan a világ vezetőinek cselekedni kell, hogy korlátozzák az üvegházgázok további növekedését, és ezáltal csökkentsék ezen események bekövetkezésének valószínűségét. A tudomány figyelmen kívül hagyása nem opció.”

 

Tanulmányuk során a kutatók egy hiányt próbáltak pótolni a korábbi tanulmányokban, amelyek gyakran figyelmen kívül hagyták a klímaváltozás hatásait a tengeri ökoszisztémákra, mivel azok bonyolultak, és tanulmányozásuk logsiztikailag nehéz lehet. Robert S. Steneck professzor szerint – aki az USA vezető óceán szakértője, a Maine Egyetem Tengeri Szolgáltatások Intézetétől – a tanulmány értékes jelzést ad a klímaváltozás ökológiai kockázatáról, különösen a parti régiók számára. Mint mondja, „míg a korábbi tanulmányok többnyire egy globális fenyegetésre összpontosítottak, például a ’globális felmelegedésre’, Hoegh-Guldberg és Bruno meggyőző képet fest a többszörös, bolygó szintű fenyegetések összeadódó hatásáról”.

 

(ScienceDaily, 2010. június 19.)

Idézet

Azt ajánlanám, hogy váljunk meg a hús étrendtől, ami valóban nem fenntartható, és nemcsak erről van szó, tudjuk, hogy a túl sok hús nem jó, ott van a szívbetegség és rák kérdése.

Dr. Jonathan Patz, az IPCC jelentéseinek fő szerzője, a környezetvédelem és egészségügy professzora

 

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok