Óceánok, tengerek
A sarki jégtakaró és a gleccserek olvadása a tengerek vízszintjének emelkedésével jár.
Kuba legnépszerűbb strandját fenyegeti a globális felmelegedés: az emelkedő tengerszint miatt ugyanis súlyosbodó erózió fenyegeti a varaderói partszakaszt.
Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.
Dr. Rajendra K. Pachauri, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének elnöke Nepálban, az International Center for Integrated Mountain Development tudósaihoz szólva arra figyelmeztetett, hogy a tengerszint emelkedés a legsúlyosabb, visszafordíthatatlan és hirtelen változás, amire az emberek számíthatnak, ha nem történik cselekvés a klímaváltozás kordában tartására és mérséklésére.
Egy friss tanulmány szerint az élet az óceánokban évmilliók óta a kipusztulások legrosszabb áradatának azonnali veszélyével néz szembe a klímaváltozás és a túlhalászás miatt. A Nemzetközi Program az Óceán Állapotáról (IPSO) által koordinált tanulmány szerint fogy az idő, hogy szembeszálljunk az olyan kockázatokkal, mint a korallzátonyok összeomlása, vagy az alacsony oxigén szintű „halott zónák” terjedése.
Az USA Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatalának (NOAA) kutatói friss tanulmányukban azt találták, hogy az olyan fajok, mint az atlanti tonhal és kardhal jobban ki vannak téve az emberi halászatnak, mivel az óceán oxigénhiányos régióiban nem tudnak megmaradni.
Egy ausztrál tengerkutató meghúzza a vészharangot az óceán nagy halott zónáinak terjedése miatt. Ove Hoegh-Guldberg, a Queensland Egyetem és az ARC Center of Excellence for Coral Reef Studies (CoECRS) professzora szerint növekvő bizonyíték van arra, hogy a bolygó múltjában lezajlott öt tömeges kihalási eseményből legalább négyben az óceán csökkenő oxigénszintjei döntő szerepet játszottak.
Az ipari forradalom óta zajló rendkívül gyors ütemű tengersavasodás összemérhető azokkal a folyamatokkal, amelyek a földtörténet során tömeges kihalási hullámokhoz vezettek - hívta fel a figyelmet Hans-Otto Pörtner állatfiziológus, az Alfred-Wegener Sark- és Tengerkutatási Intézet munkatársa.
Ismét erősen fogyatkozott az Északi-sarkot ölelő jég, a nyár végére már csak 4,9 millió négyzetkilométeren borította jég a tenger felszínét. Ezzel a jégtakaró kiterjedése ismét a várakozások alá csökkent - számolt be Lars Kaleschke, a Hamburgi Egyetem kutatója egy bremerhaveni konferencián.
A Wildlife Conservation Society közzétette előzetes megfigyeléseinek eredményeit, melyek azt mutatják, hogy az indonéziai vizekben, a felszíni hőmérséklet drámai emelkedése nagyarányú kifehéredést idézett előtt, mely elpusztította a korallpopulációkat.
Az utóbbi három évben drámai sebességgel olvad az Északi-sarki óceán. A legfrissebb számítások szerint harminc év múlva nyaranta teljesen jégmentessé válhat.
A globális felmelegedés az óceáni cirkuláció leállásához vezethet. Az USA Massachusetts Egyetemének Amherst-i kutatói új vizsgálataik során azt találták, hogy a globális felmelegedés hatására növekedik az Északi-sarkvidék körforgásában az édesvíz mennyisége. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy a Grönlandról és más forrásból elolvadó nagy mennyiségű jég olyan fokig hígíthatja az általában sós sarkvidéki vizeket, hogy az Atlanti-óceán északi felének termohalin cirkuláció néven ismert körforgása lassulhat, vagy akár le is állhat, ami katasztrofális következményekkel járna a globális éghajlatra.
Egy új NASA térkép bemutatja a tengeri halott zónák jelentős kiterjedését, olyan mélytengeri területeket, ahol az oldott oxigén szintje olyan alacsony, hogy a tengeri fajok nem tudnak életben maradni. E halott zónák közül sok sűrűn lakott partvonalak közelében található, főleg az USA keleti partján és Észak-Európában.
A klímaváltozás óceánokra gyakorolt hatásainak első átfogó szintézise azt találta, hogy most az óceánok néhány millió éve nem látott sebességgel változnak.
A tudósok szerint a Föld óceánjainak alacsonyabb oxigénszintjei a globális klímaváltozáshoz kötődő alapvető változások egy másik jele lehetnek, különösen az Egyesült Államok északnyugati, csendes-óceáni partvidékén. Arra figyelmeztetnek, hogy felbomolhatnak az óceánok bonyolult mélyvízi ökoszisztémái és törékeny táplálékláncai.
