Miközben a hírek és a katasztrófafilmek a sarki jégolvadás és a tengerszint emelkedés fordulópontjaira emlékeztetnek minket, az otthonunkhoz közelebb lévő dolgok kevesebb figyelmet kapnak. Vegyük az élelmiszerellátást: új modellező vizsgálatok azt mutatják, hogy itt is vannak éghajlati fordulópontok, amin túl a terméshozamok össze fognak omlani.

Wolfram Schlenker a new yorki Columbia Egyetemről, és Michael Roberts az Észak-Karolinai Állami Egyetemről, Raleigh-ből az időjárási mintázatok nagy felbontású adathalmazát használták 1950-től 2005-ig, hogy megvizsgálják, hogyan válaszolna az USA három fő terményének hozama a növekvő hőmérsékletekre.

Mint mondják, „Egy adott év hozamának egyedi legjobb előrejelzője az az időmennyiség, amíg a hőmérséklet 29 °C felett van, és az a mérték, amennyivel fölé jut. A  29 °C alatti melegebb hőmérsékletek előnyösek a hozamra nézve, de  29 °C felett a károsító hatások megdöbbentően nagyok.”

Tömegmészárlás a kukoricában 

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a kukorica, gyapot és szója hozama durván 0,6%-kal csökken minden egyes  29 °C felett töltött „hőmérséklet-nappal”.

A hőmérséklet-nap a csoport által alkotott olyan mérőszám, ami azt mutatja, hogy mennyivel lépték túl a 29 °C-t, valamint a küszöbérték felett eltöltött időt. Jelenleg az USA mezőgazdasági területei átlagosan 57 hőmérséklet-napot töltenek 29 °C felett a növekedési időszakban.

A világ melegedésével ez valószínű növekedni fog. A jövő klímaváltozásának egy modelljét használva a kutatók azt találták, hogy a század végére a 29 °C feletti hőmérséklet-napok száma 413-ra növekedhet, ha nem csökkentjük az üvegházgáz kibocsátásunkat. Ez a kukorica terméshozamának 82%-os csökkenését vonná maga után. Még akkor is, ha 2050-re az 1991-es szinthez képest 50%-kal csökkentjük a kibocsátásunkat – ez egy olyan cél, aminek az elfogadásán a kormányok küzdenek –, a hozamok akkor is 30-46%-kal csökkennének…

Az éhezés állapotai 

Az USA a világ legnagyobb gabonatermelője és exportálója, a globális kukorica és szójatermelés nagyjából 40%-ával. A kutatók szerint, „Ha az USA hozamai jelentősen csökkennek, az világszerte felhajtaná az élelmiszergabonák árát. Szinte biztos, hogy a szegények sokkal többet szenvednének, mint az USA.”

David Pimentel, az Ithaca, New York székhelyű Cornell Egyetemről azzal érvel, hogy a bioüzemanyag termelés csökkentése sokkal gyorsabban megbirkózna az éhezéssel és a magas élelmiszerárakkal, mint az üvegházgáz kibocsátások csökkentése. „A világ népességének közel 66%-a alultáplált, miközben az USA kukoricatermésének 33%-át bioüzemanyaggá alakítja.” [A fordító megjegyzése: És az állattartás??] 

(Shanta Barley, New Scientist, 2009. augusztus 26.)