Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Miközben a hírek és a katasztrófafilmek a sarki jégolvadás és a tengerszint emelkedés fordulópontjaira emlékeztetnek minket, az otthonunkhoz közelebb lévő dolgok kevesebb figyelmet kapnak. Vegyük az élelmiszerellátást: új modellező vizsgálatok azt mutatják, hogy itt is vannak éghajlati fordulópontok, amin túl a terméshozamok össze fognak omlani.

 

Wolfram Schlenker a new yorki Columbia Egyetemről, és Michael Roberts az Észak-Karolinai Állami Egyetemről, Raleigh-ből az időjárási mintázatok nagy felbontású adathalmazát használták 1950-től 2005-ig, hogy megvizsgálják, hogyan válaszolna az USA három fő terményének hozama a növekvő hőmérsékletekre.

 

Mint mondják, „Egy adott év hozamának egyedi legjobb előrejelzője az az időmennyiség, amíg a hőmérséklet 29 °C felett van, és az a mérték, amennyivel fölé jut. A  29 °C alatti melegebb hőmérsékletek előnyösek a hozamra nézve, de  29 °C felett a károsító hatások megdöbbentően nagyok.”

 

Tömegmészárlás a kukoricában 

Összességében az eredmények azt mutatják, hogy a kukorica, gyapot és szója hozama durván 0,6%-kal csökken minden egyes  29 °C felett töltött „hőmérséklet-nappal”.

 

A hőmérséklet-nap a csoport által alkotott olyan mérőszám, ami azt mutatja, hogy mennyivel lépték túl a 29 °C-t, valamint a küszöbérték felett eltöltött időt. Jelenleg az USA mezőgazdasági területei átlagosan 57 hőmérséklet-napot töltenek 29 °C felett a növekedési időszakban.

 

A világ melegedésével ez valószínű növekedni fog. A jövő klímaváltozásának egy modelljét használva a kutatók azt találták, hogy a század végére a 29 °C feletti hőmérséklet-napok száma 413-ra növekedhet, ha nem csökkentjük az üvegházgáz kibocsátásunkat. Ez a kukorica terméshozamának 82%-os csökkenését vonná maga után. Még akkor is, ha 2050-re az 1991-es szinthez képest 50%-kal csökkentjük a kibocsátásunkat – ez egy olyan cél, aminek az elfogadásán a kormányok küzdenek –, a hozamok akkor is 30-46%-kal csökkennének…

 

Az éhezés állapotai 

Az USA a világ legnagyobb gabonatermelője és exportálója, a globális kukorica és szójatermelés nagyjából 40%-ával. A kutatók szerint, „Ha az USA hozamai jelentősen csökkennek, az világszerte felhajtaná az élelmiszergabonák árát. Szinte biztos, hogy a szegények sokkal többet szenvednének, mint az USA.”

 

David Pimentel, az Ithaca, New York székhelyű Cornell Egyetemről azzal érvel, hogy a bioüzemanyag termelés csökkentése sokkal gyorsabban megbirkózna az éhezéssel és a magas élelmiszerárakkal, mint az üvegházgáz kibocsátások csökkentése. „A világ népességének közel 66%-a alultáplált, miközben az USA kukoricatermésének 33%-át bioüzemanyaggá alakítja.” [A fordító megjegyzése: És az állattartás??] 

 

(Shanta Barley, New Scientist, 2009. augusztus 26.)

Idézet

A bolygón az élet kapcsolója az óceánban van. Ha holnap a szárazföldön minden elpusztulna, az óceán észre sem venné, de ha holnap minden elpusztulna az óceánban, a szárazföldön is minden elpusztulna.

Dr. Allana Mitchell, a Seasick (Tengeri beteg) című könyv szerzője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok