Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A golfpályáktól a könyvekig, az olívaolajtól az oltásokig, valamennyi általunk használt terméknek és szolgáltatásnak, sok mindennapi tevékenységünkkel együtt szüksége van egy létfontosságú erőforrásra: a vízre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése megerősíti, hogy Európa sok részén a vízfelhasználás nem fenntartható módon zajlik, és ajánlásokat fogalmaz meg a vízkészletek kezelésében alkalmazandó új megközelítésre.

Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra. Vissza kell fognunk a vízigényt, minimálisra kell csökkentenünk a kitermelt víz mennyiségét, és növelnünk kell a vízfelhasználás hatékonyságát.

Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója

Aszály és túlzott vízfelhasználás Európában

Az EEA „Vízkészletek Európa-szerte − a vízhiány és az aszály jelentette kihívás leküzdéseen” című jelentése rámutat arra, hogy míg Dél-Európa továbbra is rendkívül nagy vízhiánnyal küzd, a vízzel kapcsolatos problémák egyes északi területeken is nőnek. Ráadásul az éghajlatváltozás következtében a jövőben fokozódik majd az aszályok súlyossága és gyakorisága, súlyosbodnak a vízzel kapcsolatos problémák, legfőképp a nyári hónapokban.

„Több vizet fogyasztunk, mint amit a körülményeink engednék. A vízhiány rövid távú megoldására egyre több vizet veszünk ki felszínivíz- és talajvízkészleteinkből. A túlzott vízkitermelés azonban nem fenntartható. Súlyos hatással van a megmaradó vízkészlet minőségére és mennyiségére, valamint az attól függő ökoszisztémákra” − mondta Jacqueline McGlade professzor, az EEA ügyvezető igazgatója. „Vissza kell fognunk a vízigényt, minimálisra kell csökkentenünk a kitermelt víz mennyiségét, és növelnünk kell a vízfelhasználás hatékonyságát.”
Fő megállapítások és ajánlások

A vízgazdálkodás figyelemközéppontját a vízellátás növelésétől a vízigény minimálisra csökkentése felé kell elmozdítani különböző szakpolitikák és gyakorlatok alkalmazásával:

Valamennyi ágazatban – a mezőgazdaságban is − a víz árát a felhasznált mennyiségnek megfelelően kell meghatározni.

A kormányoknak szélesebb körben kell végrehajtaniuk az aszálykezelési terveket, és a válságkezelés helyett a kockázatkezelésre kell összpontosítaniuk

A nagy vízigényű bioenergia-növények termesztése mellőzendő a vízhiánnyal küzdő területeken.

A növénykultúrák és öntözési módszerek kombinálása jelentékenyen javíthatja a mezőgazdasági termelés vízhatékonyságát, amennyiben azt kiegészítik a gazdáknak nyújtott tanácsadó programok. A nemzeti és uniós források − köztük az Európai Unió Közös Agrárpolitikája − fontos szerepet játszhatnak a hatékony és fenntartható mezőgazdasági vízfelhasználás elősegítésében.

A lakosság figyelmének felkeltését szolgáló intézkedések (pl. ökocímkék, ökotanúsítványok alkalmazása, iskolai oktatási programok) elengedhetetlenek a fenntartható vízfelhasználás megvalósításához.

A lakossági vízellátó rendszerekben jelentkező szivárgás problémáját meg kell oldani. Európa egyes részein a szivárgás okozta vízveszteség meghaladhatja a teljes vízellátás 40%-át.

Az illegális vízkivétel − amely gyakran mezőgazdasági célból történik − Európa egyes területein igen elterjedt. A probléma megoldásához megfelelő ellenőrzésre és bírság- vagy büntetési rendszer kialakítására van szükség.

A hatóságoknak a vízzel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében ösztönözniük kell az alternatív vízellátási források − például a kezelt szennyvíz, a háztartási szennyvíz és az összegyűjtött esővíz − nagyobb mértékű felhasználását.

Az európai vízfelhasználás áttekintése

Európa egészét tekintve a kivett vízmennyiség 44%-át energiatermelésre, 24%-át mezőgazdasági termelésre, 21%-át a lakossági vízellátásra fordítják, 11%-át pedig az iparban használják fel. E számok azonban nem tükrözik a kontinens ágazati vízfelhasználásában jelentkező számottevő különbségeket. Dél-Európában például a mezőgazdaság hasznosítja a teljes vízkivétel 60%-át, azonban egyes területeken ez az arány eléri a 80%-ot is.

Európa-szerte a felszíni vizek ‑  tavak és folyók ‑ adják az összes édesvíz-kivétel 81%-át, s ezek egyúttal az ipar, az energiaágazat és a mezőgazdaság legfőbb vízforrásai is. Ezzel szemben a lakossági vízellátás leginkább a felszín alatti vizekre támaszkodik, mivel az rendszerint jobb minőségű. Az energiatermelésben felhasznált víz szinte teljes mennyisége visszakerül valamely víztestbe, a mezőgazdasági célra kivett víz legnagyobb része pedig nem.

A víz sótalanítása a hagyományos vízforrások gyorsan teret nyerő választási lehetőségévé vált, főként a vízproblémákkal küzdő európai régiókban. A sótalanítás átfogó környezeti hatásának felmérésekor azonban számításba kell venni magas energiaigényét és az eredményeképpen keletkező sós vizet.
Megjegyzések a szerkesztőnek

Publikált: 2009. 03. 17
A jelentés hozzáférhető az EEA oldalán.

Idézet

A Föld túl fogja élni. A kérdés az, hogy mi túl fogjuk-e élni, akik rajta élünk.

 Dr. Michael Nobel, Alfred Nobel jelenleg élő rokona

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok