Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Nem egyszerű dolog mérni az emberi tevékenység (például a művelés vagy legeltetés) hatását a talajra - mondja Montserret Nún-ez, a spanyol Agro Food Kutatóintézet munkatársa.

Argentín és spanyol kutatók együttesen kifejlesztettek egy módszert, amellyel az elsivatagosodás bekövetkezésének veszélyét becslik egy tizes skálán. A természetes borítású területeket szárazságuk mértéke szerint 15-féle öko-régióba sorolják. A spanyol kutatók kimutatták, hogy a 15 kategória közül 8-nál fennáll az elsivatagosodás veszélye - ez a nyolc kategória összesen a Föld szárazföldi területének 38 %-át teszi ki.

A 8 veszélyeztetett természeti régió a következő: a tengerparti területek, a préri, a Földközi-tenger vidéke, a szavanna, a mérsékelt övi sztyeppe, a mérsékelt övi sivatagok, a trópusi és szubtrópusi füves sztyeppék, a trópusi és szubtrópusi sivatagok. A felsorolás a veszély mértéke szerint emelkedő sorrendet mutat.

"Egy 10-es skálán kifejezve, a legnagyobb a kockázat a szubtrópusi sivatagoknál (7,6 - Észak-Afrika, Közép-Kelet, Ausztrália, Dél-nyugat Kína, Dél-Amerika nyugati sarka."

A Földközi-tenger térsége és a trópusi, szubtrópusi sztyeppék következnek a kockázati listán: 6,3 ponttal, végül a tengerparti vidékek és a prérik az alacsonyabb - 4-es pontértékkel.

"A fenntarthatatlan földhasználat a talaj pusztulásához vezet. Ha ez bekövetkezik egy sivatagos, félsivatagos vagy akár egy száraz régióban - ez utóbbira példa Spanyolország -, létrejön az elsivatagosodás, amely visszafordíthatatlan lehet, lévén hogy a talaj teljesen terméketlenné válik" - mondja Nún-ez.

Az elsivatagosodás fő okai: a szárazság, az erózió, a talaj vízkészletének kimerítése és a tüzek. Ezt a négy faktort alkalmazva az egyes földrajzi területek elsivatagosodási veszélyét értékelni lehet, illetve össze lehet hasonlítani különböző területek elsivatagosodási kockázatát.

Forrás: EurekAlert

Idézet

Ilyen formában a legalapvetőbb fizikai értelemben sem tud tovább élni az emberiség a Földön. Fennmaradásunk csak akkor lehetséges, ha megváltoztatjuk a környezeti egyensúlyi folyamatok és az ember viszonyát, ezzel együtt pedig a gondolkodásmódunkat.

László Ervin, a Római Klub alapító tagja

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok