Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Algériában cukrot követeltek egy erőszakos tüntetés résztvevői a múlt héten, ami az első látványos jele annak, hogy a 2008-as éhséglázadások idején beállított magasságokba emelkedett az alapvető élelmiszerek ára januárra. Az ENSZ szerint gabonahiány fenyegeti a világot, több mint 80 ország pedig készülhet az éhezésre, bár az idei évet még ki lehet húzni a felhalmozott tartalékokkal.

 

"Mikor hozol nekünk újra rizst?"- kérdezte az idős, sovány bangladesi asszony előregörnyedve, miközben a fatörzsön üldögélő egyenruhás európai arcát fürkészte. A férfi, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) brit tisztviselője volt az, aki a faluban uralkodó állapotokat és egy korábbi projekt eredményeit akarta ellenőrizni. Korábban egyszer már megmentette őket, amikor egy nagy szállítmánnyal érkezett, amiből minden falusinak 50 kiló rizs jutott. Most azonban csak a fejét csóválta: "Nem tudom".

 

Amikor a nő könyörgőn előrenyújtotta üres markát, a tisztviselő kénytelen volt a szemébe mondani, hogy sajnos már semmije sincs, amit szétoszthatna. Ahogy a tolmács lefordította a mondandóját, az öregasszony elsírta magát, a férfi pedig csendben beült terepjárójába, és felhúzott ablakok mögött hagyta maga mögött az éhező falut.

 

A fenti jelenetet a német Spiegel hetilap riportere örökítette meg, aki néhány napja terjedelmes riportot közölt Bangladesből, ahol sok faluban éheznek az emberek. A cikk időzítése nem véletlen. Miközben a lapnak nyilatkozó ENSZ-tisztviselő szerint évek óta egyre kevesebb pénz jut a leginkább éhező embermilliók megsegítésére, január első hetében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is vészjósló adatokat tett közzé. A szervezet szerint januárra az alapvető élelmiszerek világpiaci ára magasabbra emelkedett, mint 2008-ban, amikor Mexikótól Indonéziáig, Haititől Egyiptomig erőszakos tüntetések és éhséglázadások törtek ki a megfizethetetlen élelmiszerárak miatt.

 

A FAO adatai az élelmiszerárak emelkedéséről

 

"Riasztó helyzet"

A FAO hónapról hónapra közli az alapvető élelmiszerek világpiaci ára alapján számított statisztikáit, amelyekből kiderül, mennyire vészesen növekszik az élelmiszerek ára a világon. Már tavaly nyáron sejteni lehetett, hogy valami készül, a 2008-as lélektani határt pedig most lépte át az árgörbe. A FAO statisztikái szerint leginkább a cukor világpiaci ára szállt el, de az év második felében durván emelkedett az olajok és zsírok, valamint a gabonák ára is. A brit Independent számításai szerint június óta a búza ára majdnem megduplázódott, és a disznóhús ára is negyedével nőtt, a cukor pedig 30 éve nem volt olyan drága, mint most.

 

A növekedés egyelőre nem állt meg, és kedvezőtlen körülmények esetén 2011-ben is tovább drágulhatnak az élelmiszerek. A FAO vezető közgazdásza, Abdolreza Abbassian néhány napja az Independentnek azt nyilatkozta, hogy "még mindig van hova emelkednie az áraknak, ha például az argentin szárazság aszállyá erősödik, vagy télen elfagy a búza az északi féltekén". "Veszélyes területre érkeztünk" - mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a FAO ugyan még nem beszél "élelmiszer-válságról", de "riasztó helyzetről", van szó, amely szerencsétlen körülmények között elfajulhat.

 

A FAO múlt heti közleményében azzal nyugtatta az aggodalmaskodókat, hogy az áramelkedések még nem vezettek olyan konfliktusokhoz, mint két éve. Két nappal a bejelentés után azonban Algériban utcai zavargásokba torkolltak az élelmiszerárak és a munkanélküliség miatt szervezett tüntetések, ahol az emberek a Financial Times miatt többek között azt skandálták, hogy "Hozzanak nekünk cukrot!". A kirobbant zavargásokban a Guardian szerint hétfőig legalább három fiatal vesztette életét.

 

 

Tűzvészek és áradások hozták

A mostani élelmiszerár-emelkedésnek a FAO és más gazdasági elemzők szerint is az az egyik oka, hogy 2010-ben számtalan csapás érte a világ legnagyobb élelmiszertermelőit. "Ennek az évnek a jellemző problémája az időjárás volt" - mondta egy a FAO honlapján olvasható interjúban Abdolreza Abbassian. Oroszországban a nyári forróság és a hatalmas tűzvész pusztította a vetést, Kanadában és az EU-ban pedig a hatalmas esőzések miatt várható kisebb hozam. Pakisztánban a tavalyi gyilkos áradások a kormány szerint szintén óriási kárt tettek a megművelt földeken, legutóbb pedig Ausztráliára sújtott le árvíz. A várható élelmiszerhiány miatt Oroszország és India is exporttilalmat vezetett be bizonyos mezőgazdasági terményekre. Ezek a tényezők megbillentik a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyt - olvasható a FAO legutóbbi, novemberben kiadott féléves jelentésében.

 

A jelentés szerint a megugró árakhoz hozzájárult az amerikai dollár szeptember óta tartó gyengülése is, amely magasan tartja az árakat. A BBC szerint az sem elhanyagolható, hogy az USA-ban, a világ egyik legnagyobb kukoricatermelő országában egyre nagyobb területen termelnek haszonnövényeket üzemanyag, bioetanol céljára, ami a kukorica árát dobta meg. Kínában és Délkelet-Ázsiában közben a növekvő életszínvonal miatt egyre nagyobb a fogyasztás is, amivel a termelés egyelőre nem tart versenyt. A FAO szerint már augusztusban érezni lehetett a világpiaci árakon levő nyomást, ezért a világszervezet szeptember végén rendkívüli ülést is tartott. Itt azonban a közleményük szerint a legfontosabb megállapításaik arról szóltak, hogy több információra van szükségük az árak mozgásának megértéséhez és megjósolásához.

 

 

Elfeledett mezőgazdaság

A gabonahiánynak a természeti csapások mellett egy másik fontos oka is van - írta tavaly augusztusban a Foreign Policy amerikai lap: az, hogy a fejlődő világban a mezőgazdaság továbbra is rendkívül fejletlen, és ez ellen nem sokat tesznek a fejlődő országok. A lap adatai szerint Afrikában az emberek 60 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, de a kontinens gazdasági termelésének csak 25 százalékát adja ez a szektor. Az alacsony termelékenység egyik oka, hogy a fejletlen országoknak juttatott amerikai segélyek kevéssé koncentrálnak a mezőgazdasági fejlesztésre, amely csak az USA fejlesztési segélyeinek 3,5 százalékát teszi ki. A fejlődő országokban így a mezőgazdasági termelékenység kevesebb mint 1 százalékkal nő évente.

 

Éhező asszony és gyermeke Szomáliában

Szomáliai nő gyermekével

 

A legszegényebbeket érintheti a legjobban

A FAO vezető közgazdásza szerint a jelenlegi áremelkedés leginkább azokat a szegény országokat érintheti, amelyeknek nem csak a jövedelmök nagyon alacsony de adottságaik miatt jelentős élelmiszer-behozatalra is szorulnak. Abbassian szerint nagyon sok ország függ a világpiaci áraktól, amelyeknek most jóval magasabb áron kell beszerezniük az élelmiszereket: ez több mint 80 kis jövedelmű országnak hatalmas teher, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni - mondta. A FAO féléves jelentését kommentálva novemberben azt mondta, hogy nem lehet megjósolni, zűrzavarhoz, lázadásokhoz vezethet-e a helyzet, ez attól függ, hogy az egyes országok hogyan képesek megbirkózni a problémával.

 

A FAO szerint a robbanást el lehet kerülni, mert tavaly jelentős élelmiszer-tartalékokat sikerült felhalmozni. Többek között ennek köszönhető, hogy bár 2010 második felében az árak az egekbe szöktek, mindig volt megvásárolható gabona a piacon. Ezek a tartalékok idén még várhatóan kitartanak, miközben több más - a 2008-as éhséglázadásokat részben kiváltó - tényező is van, amelyekkel most nem kell számolni. Igazán nagy baj így inkább akkor lehet, ha 2011-ben a kormányok nem veszik komolyan az élelmiszer-hiányt, és nem gondoskodnak a jövő évi ellátásról.

 

 

Az idei vetésen múlik minden

Ha a mostani trend folytatódik, a FAO szerint 2012-re a világ feléli a gabonakészleteit, ezért idén "nagyon gondosan kell vetni", és mindenképpen több búzát, több kukoricát kell termelni, mint eddig, hogy a tartalékokat újraképezzék. Ha ez nem történik meg, Abbassian szerint jövőre a világ "valódi hiánnyal" találná magát szembe, amikor nem csak olcsón, de egyáltalán nem lenne elég gabona.

 

Erre sajnos megvan a veszély, a FAO legutóbbi féléves elemzése szerint ugyanis nem csak a gabona, de más haszonnövények ára is rohamosan nőtt, és ez arra csábíthatja a farmereket, hogy inkább a nagyobb hasznot ígérő növényeket termeljék. A világszervezet szerint a szójabab, cukornád vagy gyapot termelése vonzóbb lehet, mint a gabonáé, ami megnehezítheti a gabonahiányra adandó választ. Ha a termelés nem nő tovább, akkor pedig a fogyasztóknak nincs más választása, mint kifizetni az ételükért a magasabb árat - áll a jelentésben.

 

A termelés visszaesése várhatóan Magyarországot is érinti, ahol jelenleg a hatalmas belvíz okoz óriási károkat. Az országban jelenleg hat Balatonnyi terület van víz alatt, ahol megfullad az őszi vetés, és ha nem javul a helyzet, a felázott talajon tavasszal sem lehet majd vetni, mert nem lehet majd munkagépeket vinni a földekre. Az [origo]-nak nyilatkozó szakértő szerint akár egy évig is használhatatlanok lesznek az elárasztott földek, súlyos kiesést okozva a magyar mezőgazdaságban is (a magyar belvízhelyzetről az Origón).

 

(Visnovitz Péter; origo.hu)

Idézet

Bármilyen pusztító is a pénzügyi hitelválság, semmi ahhoz az ökológiai recesszióhoz képest , amivel szembenézünk.

 Emeka Anyaoku, a WWF nemzetközi elnöke

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok