Víz- és élelemhiány
Az intenzív állattartás, a sivatagosodás, az erdőirtás, a csapadék egyenlőlen eloszlása, a gleccserek olvadása mind a klímaváltozással kapcsolatos jelenségek, amik rövid- vagy hosszútávon vízhiányt okozhatnak. A húsevő életmód, a vízhiány, talaj leromlás, bioüzemanyag előállítás viszont hozzájárulhatnak az élelmiszerhiányhoz. Jelenleg közel 1 milliárd ember éhezik a Földön! Miközben a fejlett országokban népbetegség az elhízás: 1,6 milliárd túlsúlyos és elhízott ember van!
Mozambik utcáin a meredeken emelkedő élelmiszerárak miatt kitört zavargások 13 halálos áldozattal jártak. A feszültség Egyiptomban és Szerbiában is fokozódik. Rémült orosz vásárlók eltüntették a boltok polcairól a kenyérgabonákat. A pusztító árvizek akár 10 millió pakisztánit tettek hajléktalanná, és fokozzák az aggodalmat, hogy az ország képes-e ellátni önmagát. Egymástól elkülönült katasztrófák sorozata? Egyáltalán nem. A közös fonal: rendkívüli időjárás, ami világszerte nyomást gyakorol az élelmiszer ellátásra.
Az emelkedő átlaghőmérséklet már az elmúlt negyedszázadban is csökkentette rizs terméshozamát több rizstermelő régióban - 10 - 20 %-kal.
Nem egyszerű dolog mérni az emberi tevékenység (például a művelés vagy legeltetés) hatását a talajra - mondja Montserret Nún-ez, a spanyol Agro Food Kutatóintézet munkatársa.
A golfpályáktól a könyvekig, az olívaolajtól az oltásokig, valamennyi általunk használt terméknek és szolgáltatásnak, sok mindennapi tevékenységünkkel együtt szüksége van egy létfontosságú erőforrásra: a vízre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése megerősíti, hogy Európa sok részén a vízfelhasználás nem fenntartható módon zajlik, és ajánlásokat fogalmaz meg a vízkészletek kezelésében alkalmazandó új megközelítésre.
Létkérdéssé vált Magyarországon a klímaváltozás miatti fenyegető szárazságra való felkészülés, ám erre a döntéshozók fittyet hánynak – kongatták meg a vészharangot a téma kutatói.
Uttar Pradesh, Haryana, Bihar és Radzsasztán államokban a klímaváltozás okozta szárazság és egy gyenge monszun évszak kihatott a termésre, a folyók vízhozamára, és a vízerőművek ellátására, ami még azt is ellehetetlenítette, hogy elektromos szivattyúkkal talajvízhez jussanak.
Miközben a hírek és a katasztrófafilmek a sarki jégolvadás és a tengerszint emelkedés fordulópontjaira emlékeztetnek minket, az otthonunkhoz közelebb lévő dolgok kevesebb figyelmet kapnak. Vegyük az élelmiszerellátást: új modellező vizsgálatok azt mutatják, hogy itt is vannak éghajlati fordulópontok, amin túl a terméshozamok össze fognak omlani.
A brit kormány legfőbb tudományos tanácsadója szerint 2030-ra az egész bolygót fenyegető krízishelyzet alakulhat ki, mivel akkorra komoly gondok alakulhatnak ki az ivózvíz-, élelmiszer-, és energiaellátást tekintve.
Az emberiségnek ivóvízkészletei megőrzéséhez változtatnia kell táplálkozási szokásain - foglalják össze kutatási eredményeiket egy nemzetközi vízgazdálkodási intézet kutatói.