Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A globális felmelegedés veszélyei

Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.
 
A globális felmelegedés hatásai ugyanis többé nem puszta hipotézisek: a hullámok már most szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a partmenti városok és a mélyebben fekvő országok súlyos áradásokat élnek át; a szélsőséges idõjárási jelenségek - mint amilyenek a hurrikánok is - egyre intenzívebbek; a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak; más fajokkal együtt kihalás fenyegeti a jegesmedvéket; a fertőzések könnyebben terjednek; a gabonahozam egyre gyakrabban bizonyul a vártnál kevesebbnek. Szakadék szélén állunk.
 

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe, és a jég alatti biológiai aktivitás az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre. Erről szól legalábbis egy új tanulmány, amit a Bristoli Egyetem kutatói írtak.

Read more ...


Elveszítette gleccserei felét Peru az elmúlt 40 évben az „agresszív” klímaváltozás miatt – közölte egy perui klímaszakértő.

Read more ...

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett gleccsernél is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói. A két jégóriás összeomlása öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne.

Read more ...

Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést – állítják a kutatók.

Read more ...

A légköri széndioxid növekvő szintje elvben segíti a fotoszintetizáló létformák növekedését, cserébe egyre kevesebb tápanyagot kell felszívniuk a földből. Így egyre kisebb az ásványianyag- és vastartalmuk, cserébe egyre több bennük a cukor és a keményítő.

Read more ...

Ha nem tesznek valamit azonnal, Jakartát tíz éven belül elnyelheti az óceán. Talán mondanom se kell, hogy annak azért lehetnek drámai következményei, ha hirtelen eltűnik a Föld színéről egy harmincmilliós város, pláne a világ negyedik legnépesebb országának gazdasági-politikai központja.

Read more ...

A szárazföldi hőhullámok a világ legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartoznak, tengeri megfelelőik pedig szintén súlyos hatással vannak az óceánokban élő élőlényekre. A hőhullámok gyakorisága és élettartama növekszik, a pusztítás pedig egyre nagyobb. Dél-Kaliforniában kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete helyenként 10 fokkal az átlagos fölé emelkedett. Ez egy felmelegedési hullám következménye volt 2015-ben, ami addig példátlan esetként Alaszkától Mexikóig haladt.

Read more ...

Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be.

Read more ...

Az Északi-sarkvidéken még sosem mértek olyan meleg telet, mint most, és a jég mennyisége is rekordalacsony volt – közölte a coloradói National Snow and Ice Data Center (Nemzeti Hó- és Jégadatközpont).

Read more ...

A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását. Az MTI a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatóinak a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányára hivatkozva írja, hogy „az olvadó gleccserek nagy hatással vannak a tengerszint alakulására. Számításunkban figyelembe vettük a világ valamennyi gleccserét, kivéve az antarktiszi és a grönlandi jégmezőket és felszíni gleccsereket, és modelleztük azokat a legkülönfélébb klímaforgatókönyvekben" - mondta Georg Kaser, az Innssbrucki Egyetem klímakutatója, a tanulmány egyik szerzője.

Read more ...

Idézet

Milyen valószínű, hogy az ember a fosszilis üzemanyagok égetésével metán bugyogásokat fog előidézni? Senki sem tudja. De ezen a ponton ez valahol a lehetséges és valószínű között van, és egyre valószínűbbé válik minden egyes olyan évvel, amikor elmulasztjuk a cselekvést.

John Atcheson USA geofizikus

Cookies make it easier for us to provide you with our services. With the usage of our services you permit us to use cookies.
Ok