A globális felmelegedés veszélyei

A szélsőséges időjárás és a természeti törvényeket nem tisztelő területhasználat együtt vezetett az elmúlt hetek árvízi tragédiáihoz.

Jegesmedvék végveszélyben, szélsőséges időjárási viszonyok, elsivatagosodás és a közvetlen gazdasági károk - a klímaváltozás lehetséges következményeinek mindezek csak egy részét jelentik. Többnyire mind hallottunk ezekről, de vajon tudjuk-e, mi magunk mennyiben vagyunk e hatásokért felelősek, és egyáltalán: mit jelent ma Magyarországon a klímatudatosság?

A világ vezetői kétségbe vannak esve a klímaváltozás felgyorsulása miatt. A klímakonferencia csúfos kudarca egyértelműen bizonyítja, hogy bár rettenetesen aggódnak, hogy szép kényelmesre épített világrendjük alapjaiban rendül meg, ha nem változtatnak rajta – képtelenek bármiféle érdemi változtatás elhatározására.

A május közepén lezajlott áradások után újra kétségbeejtő a helyzet Észak-Magyarországon. Edelényben átszakította a gátat az ár, de a Bódva mellett árad a Sajó, a Hernád, az Ipoly és a Duna is, házak omlottak össze, ezreket kellett kitelepíteni, egész falvakat lepett el a víz.

A melegedő éghajlat az erdők drasztikus hanyatlásához vezet. A világ különböző területein hatalmas erdős területek pusztulnak.

Az USA Pew Környezetvédelmi Csoportjának tudományos folyóiratban közölt jelentése szerint az Északi-sarki jég elvesztése miatt az emelkedő tengerszint, az árvizek és a hőhullámok 2050-ig a mezőgazdasági, ingatlan és biztosítási ágazatoknak akár 24 billió dollárjába fognak kerülni.

A tudósok szerint a rendkívüli téli időjárás beleillik a globális felmelegedésbe. Amerikai és európai kutatók értékelése szerint is a fagyosan hideg időjárás és a masszív viharrendszerek, amelyek az múlt telet az USA-ban és Európában is jellemezték, mind részei egy melegedő éghajlatnak.

Egy tudományos cikk kapcsolatba hozza a klímaváltozást a megnövekedett izlandi vulkáni tevékenységgel. Az április 14-én kezdődött izlandi vulkákitörés hatalmas hamuoszloppal tovább folytatódott, ami Európa felett szétterülve a légi közlekedés tömeges leállásával járt, utasok millióit hozva így nehéz helyzetbe és bizonytalanságba afelől, hogy mikor fognak a járatok folytatódni. Izlandon a vulkánkitörés a megnövekedett jégolvadás miatt árvizet okozott, ami több száz ember kiköltöztetését vonta maga után…

Ökológiai pusztulásunkról ír a világhírű brit természetbarát, Sir David Attenborough.A BBC természetműsorok narrátoraként  híressé vált Sir David Attenborough írta az előszavát a „Csendes nyár: A természet állapota Nagy-Britanniában és Írországban” (Silent Summer: The State of Wildlife in Britain and Ireland) című könyvnek, amely sok növény- és állatfajnak az emberi tevékenység miatti, veszélyeztetett jövőjét ábrázolja.

Nem egyszerű dolog mérni az emberi tevékenység (például a művelés vagy legeltetés) hatását a talajra - mondja Montserret Nún-ez, a spanyol Agro Food Kutatóintézet munkatársa.

Az Egyesült Királyság halállománya gyakorlatilag összeomlott a XX. században. Egy új tanulnány szerint 1889 óta a brit vizekben a halmennyiség 94%-kal csökkent.

A golfpályáktól a könyvekig, az olívaolajtól az oltásokig, valamennyi általunk használt terméknek és szolgáltatásnak, sok mindennapi tevékenységünkkel együtt szüksége van egy létfontosságú erőforrásra: a vízre. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) új jelentése megerősíti, hogy Európa sok részén a vízfelhasználás nem fenntartható módon zajlik, és ajánlásokat fogalmaz meg a vízkészletek kezelésében alkalmazandó új megközelítésre.

Egyre gyakrabban találkozhatunk a „klímamenekültek” fogalmával, amelyet először az 1980-as években használtak, majd azóta is számos kísérlet történt arra, hogy pontos és általánosan elfogadott definíciót találjanak rá. Nemzetközileg egységes meghatározás nélkül nehéz bármilyen vizsgálatot végezni, vagy megoldást keresni az egyre sürgetőbb problémára, amelyet a klímaváltozás által előidézett embertömegek elvándorlása jelent.

A tengeri erdőirtás egy további fordulópont lehet. Friss japán vizsgálatok kimutatták, hogy egykor dús, tengeri fűvel borított területek teljesen eltűntek. Ezeket a területeket „a tenger bölcsőinek” hívják, mert létfontosságú táplálékot, oxigént és élőhelyet biztosítanak a halaknak.