A globális felmelegedés veszélyei

Évente átlagosan egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek.

20 éve nem tapasztalt aszály sújtja Magyarországot, hiányosan kelt ki az őszi búza, bajban a repce, a kukorica és a krumpli, borsót pedig az Alföldön csak öntözhető területekre tudnak vetni a gazdák. Hiába műtrágyáznak, a növények nem tudják megfelelően felvenni sem a tápanyagot a szárazság miatt.

Ausztráliában a forró nyári hónapokban több mint 200 hőmérsékleti rekord dőlt meg – derült ki egy csütörtökön megjelent jelentésből.

A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot - írta hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely azt is kiemelte: a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik. A három hónap csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti telek átlagától, miután már október-novemberben is szárazság volt.

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe, és a jég alatti biológiai aktivitás az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre. Erről szól legalábbis egy új tanulmány, amit a Bristoli Egyetem kutatói írtak.

Elveszítette gleccserei felét Peru az elmúlt 40 évben az „agresszív” klímaváltozás miatt – közölte egy perui klímaszakértő.

A kelet-antarktiszi Totten-gleccser és a Moszkvai Állami Egyetemről elnevezett gleccsernél is jelentős tömegcsökkenést figyeltek meg az Irvine-i Kaliforniai Egyetem (UCI) kutatói. A két jégóriás összeomlása öt méternyi globális tengerszint-emelkedést eredményezne.

Az antarktiszi anyakőzet meglepően gyors emelkedése, amely a nagymértékű jégolvadás számlájára írható, lassíthatja a globális felmelegedés okozta tengerszint-emelkedést – állítják a kutatók.

A légköri széndioxid növekvő szintje elvben segíti a fotoszintetizáló létformák növekedését, cserébe egyre kevesebb tápanyagot kell felszívniuk a földből. Így egyre kisebb az ásványianyag- és vastartalmuk, cserébe egyre több bennük a cukor és a keményítő.

Ha nem tesznek valamit azonnal, Jakartát tíz éven belül elnyelheti az óceán. Talán mondanom se kell, hogy annak azért lehetnek drámai következményei, ha hirtelen eltűnik a Föld színéről egy harmincmilliós város, pláne a világ negyedik legnépesebb országának gazdasági-politikai központja.

A szárazföldi hőhullámok a világ legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartoznak, tengeri megfelelőik pedig szintén súlyos hatással vannak az óceánokban élő élőlényekre. A hőhullámok gyakorisága és élettartama növekszik, a pusztítás pedig egyre nagyobb. Dél-Kaliforniában kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete helyenként 10 fokkal az átlagos fölé emelkedett. Ez egy felmelegedési hullám következménye volt 2015-ben, ami addig példátlan esetként Alaszkától Mexikóig haladt.

Az európai klímát meghatározó tengeráramlat utoljára több mint másfél évezreddel ezelőtt volt ilyen gyenge, és ha összeomlana, az nagyon kellemetlenül érintené Nyugat-Európát, ahol télen extrém hidegek köszöntenének be.

Az Északi-sarkvidéken még sosem mértek olyan meleg telet, mint most, és a jég mennyisége is rekordalacsony volt – közölte a coloradói National Snow and Ice Data Center (Nemzeti Hó- és Jégadatközpont).

A gleccserek további olvadását ebben az évszázadban csak egyetlen esetben lehet feltartóztatni, ha azonnal leállítjuk az összes üvegházhatású gáz kibocsátását. Az MTI a Brémai és az Innsbrucki Egyetem kutatóinak a Nature Climate Change című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányára hivatkozva írja, hogy „az olvadó gleccserek nagy hatással vannak a tengerszint alakulására. Számításunkban figyelembe vettük a világ valamennyi gleccserét, kivéve az antarktiszi és a grönlandi jégmezőket és felszíni gleccsereket, és modelleztük azokat a legkülönfélébb klímaforgatókönyvekben" - mondta Georg Kaser, az Innssbrucki Egyetem klímakutatója, a tanulmány egyik szerzője.