Klímaváltozás, Globális felmelegedés

A globális felmelegedés veszélyei

Számos szervezet - a Greenpeace-től a Union of Concerned Scientist-on át a Világbankig és a Pentagonig - egyetért abban, hogy veszélyeztetett bolygónk számára a globális felmelegedés tán a legkomolyabb fenyegetés. A Pentagon jelentése például azt állítja, hogy a globális felmelegedés formájában jelentkező éghajlatváltozást „a tudományos vita szintjéről nemzetbiztonsági üggyé kell emelni" - még a terrorizmusnál is fontosabb üggyé.
 
A globális felmelegedés hatásai ugyanis többé nem puszta hipotézisek: a hullámok már most szigeteket mosnak el a Csendes-óceán déli részén; a partmenti városok és a mélyebben fekvő országok súlyos áradásokat élnek át; a szélsőséges idõjárási jelenségek - mint amilyenek a hurrikánok is - egyre intenzívebbek; a sarki jégsapkák és a gleccserek olvadnak; más fajokkal együtt kihalás fenyegeti a jegesmedvéket; a fertőzések könnyebben terjednek; a gabonahozam egyre gyakrabban bizonyul a vártnál kevesebbnek. Szakadék szélén állunk.
 

A Világbank tanulmánya szerint Magyarországon és Lengyelországban 2050-re annyi lesz a 30 Celsius foknál melegebb napok száma, mint jelenleg Spanyolországban és Szicíliában.

Read more ...

Egy új jelentés szerint alulértékelt a tűz erőteljes és átfogó hatása az ökoszisztémákra és a Föld sok folyamatára, köztük a klímaváltozásra.

Read more ...

Az emberiségnek ivóvízkészletei megőrzéséhez változtatnia kell táplálkozási szokásain - foglalják össze kutatási eredményeiket egy nemzetközi vízgazdálkodási intézet kutatói.

Read more ...

Úgy tűnik, az Északi-sarkvidék a köztudatban nevetőgázként ismert dinitrogén-oxidot böfög fel. A poén sajnos az, hogy ez egy erőteljes üvegházgáz.

Read more ...

Lehet, hogy az Északi-sarkvidék az egyik leghidegebb terület a Földön, de kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a bolygó többi része – és most tudjuk az okát, hogy miért.

Read more ...

A dinitrogén-oxid üvegházgáz jelentős részét az óceán oxigénhiányos részein élő, nitritet felhasználó baktériumok termelik.

Read more ...

251 millió évvel ezelőtt szibériai vulkánkitörések indíthatták el az eseményeknek azt a láncolatát, ami az óceánokban és a légkörben magas hidrogén-szulfid szinthez vezetett, és a Föld történetének legnagyobb tömeges kihalásában érte el tetőfokát.

Read more ...

A kontrollálatlan globális felmelegedéstől az óceán lakói fuldokolnának. A halott zónák az óceán olyan alacsony oxigéntartalmú területei, ahol az élet magasabbrendű formái, mint a halak, rákok és kagylók, nem tudnak megélni.

Read more ...

Az óceán mélyéből felbugyogó hidrogén-szulfid okozhatta a Föld történetében 250 millió évvel ezelőtt a fajok legnagyobb kipusztulását.

Read more ...

Idézet

A bolygón az élet kapcsolója az óceánban van. Ha holnap a szárazföldön minden elpusztulna, az óceán észre sem venné, de ha holnap minden elpusztulna az óceánban, a szárazföldön is minden elpusztulna.

Dr. Allana Mitchell, a Seasick (Tengeri beteg) című könyv szerzője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok