A globális felmelegedés veszélyei

Nem engedhetjük meg magunknak, hogy az elhibázott energiapolitika első jele az élet tömeges kipusztulása legyen a Földön. Most kell cselekednünk.

A globális felmelegedés a legnagyobb fokú olvadást idézte elő Grönlandon az utóbbi fél évszázadban. Ha a jég olvadás tovább folytatódik, a folyamat visszafordíthatatlanná válhat.

Katasztrofális felengedésnek nevezték el a kutatók azt a folyamatot, amely az északi félteke éghajlatában kibontakozni látszó felmelegedés egyik következménye. A növekvő átlaghőmérséklet a szibériai síkságra is érvényes, amit a fagyott területen keletkező kis tavak is bizonyítanak. A tavak azonban nemcsak vizet, hanem bomlástermékeket, főként metángázt is tartalmaznak, amely a légkörbe jutva tovább pusztítja a Földünket védő ózonpajzsot.

A párizsi CNRS kutatóintézet jelentése szerint két év alatt 1,6 millió négyzetkilométerrel lett kisebb az Északi-sarkvidék jégtakarója. Ha így folytatódik az olvadás, hamarosan eltűnhet az egész jégsapka.

Hirtelen történt globális felmelegedés, valamint az élővilág jelentős átalakulása kísérte a paleocén és az eocén korok közötti, mintegy 55 millió évvel ezelőtti átmenetet. A geokémikusok ezt az anomáliát az óceánból származó jelentős metán-kibocsátással magyarázzák, amely megváltoztatta a szénizotópok összetételét a Föld felszínén. Mivel a metán erőteljes üvegházhatású gáz, ez vezethetett az ekkor tapasztalható globális felmelegedéshez. A klíma jelentős megváltozását körülbelül 100 000 éves intervallumban mutatták ki.

 Szakértõk számításai alapján az északi-sarkvidéki és déli-sarki jég olvadása akár több méterrel is növelheti a tengerszintet. 2007. március végén brit kutatók mutattak be olyan számításokat, amelyek szerint a világ tengerparti városait katasztrófák fenyegetik majd.