A globális felmelegedés veszélyei

A Texasi Erdőszolgálat tudósai 2011. december 20-án arról számoltak be, hogy közel 500 millió fa pusztult el az állam rendkívüli és tartós szárazsága során, ami még nem mutatja az enyhülés jeleit.

(Supreme Master Television 2011. dec. 24.)

Ttovábbi angol nyelvű hírek a témában: Huffington Post, Reuters

Afrika Szahel-övezete a világ legsúlyosabb hosszú távú szárazságát éli át; a csapadék akár 48%-os csökkenése nemcsak jelentős fapusztulással járt, hanem fajok teljes kihalásához is vezetett, amerikai tudósok dec. 13-i bejelentése szerint.

(Supreme Master Television, 2011. december 22.)

További angol nyelvű hírek a témában: Ecopolity, PhysOrg

A Swiss Re svájci viszontbiztosító társaság 2011. dec. 15-én bejelentette, hogy a 2011-es évben a természeti katasztrófák az olyan helyeken, mint Japán és Új-Zéland, a 30 ezer emberi áldozaton túl a történelem során a legnagyobb, 350 milliárd USA dolláros anyagi kárt okozták. (Supreme Master Television, 2011. december 19., további angol nyelvű hírek a témában: France24, Vancouver Sun)

Egy 2011. december 13-án megjelent cikkben mexikói hivatalnokok bejelentették, hogy a rendkívüli szárazság miatt a termények több mint egymillió hektáron károsodtak – vannak olyan gazdák, akik azt mondják, egész évben alig láttak esőt.

A China Network Television online hírcsatorna beszámolója szerint az ország parlamentje előtt felszólalva J. Saule, Mongólia Élelmiszerügyi, Mezőgazdasági és Könnyűipari miniszterhelyettese kijelentette, hogy az ország sztyeppéinek több mint 70%-a leromlott az illegális bányászat és legeltetés miatt, miközben a 90-es évek óta az állatállomány létszáma több mint 12 millióval nőtt.

USA kutatók 2011. december 9-én bemutatott adatai szerint, miközben a sziget déli része 2010-ben 100 milliárd tonnával több jeget veszített, mint előző évben, a nyomás csökkenése egyes helyeken az alatta lévő kőzet 20 mm-es megemelkedésével is járt.

(Supreme Master Television 2011. dec. 18.

További angol nyelvű hírek a témában: Red Orbit, TG Daily

Hatalmas méretű, olykor az egy kilométeres átmérőt is elérő metánkiáramlások tarkítják a Jeges-tenger felszínét, a tengerfenékről közvetlenül a légkörbe juttatva ezzel a veszélyes gázt.

Néhány Balaton-szakértő határozottan állítja: másfél évtized múlva megkezdődhet legnagyobb hazai tavunk kiszáradása – írja a Magyar Nemzet. A vízügyi szakemberek kitartanak amellett, hogy a természet a jövőben is megoldja a Balaton vízellátását, a klimatológusokat viszont nem győzi meg ez az érvelés. A Balaton is szerepel azon a listán, amelyet az ENSZ klímaszakértői állítottak össze arról a száz legveszélyeztetettebb helyről, amelyekre a klímaváltozás következtében néhány évszázad múlva már csak fotó emlékeztet. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a nyári csapadék mennyisége Közép-Európában akár harminc–hetven százalékkal is csökken.

Mint arról a 2011. december 12-i Science and Development Network beszámol, egy friss műholdas képelemzés mérései alapján a Himalája Hindukush hegységében a gleccserjég tényleges vesztesége akár nyolcszorosa az előző vizsgálatokban becsült értéknek.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15., további angol nyelvű hírek: Scidev)

Az USA Huffington Post hírportálján 2011. december 10-én megjelent cikk amerikai kutatóknak az utóbbi 300 ezer év éghajlati adatait tanulmányozó vizsgálatáról számol be, és kijelenti, hogy ha a globális felmelegedés a jelenlegi sebességével folytatódik, a klímaváltozás több mint százszor gyorsabb lehet, mint az a sebesség, amihez a fajok alkalmazkodni tudnak.

(Supreme Master Television 2011. dec. 15.)

további angol nyelvű hírek: Huffington Post, Plosone