A globális felmelegedés veszélyei

A világ egyik legismertebb klímakutatója szerint a legtöbb tengerparti város már csak néhány évtizeden át marad lakható.

Forró napokat él meg a világ egyik legnépesebb települése, a külvárosaival együtt több mint 17 milliós Kairó. A 45 fokos hőségben, aki teheti, a légkondicionált lakásban ül: ma még kimozdulni sem nagyon lehetett sok kerületben az óriási homokvihartól.

Tizenketten meghaltak, húszan eltűntek Chile északi részén a napok óta tartó esőzések miatt keletkezett árvizekben - közölte az MTI.

Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában - állapították meg a szakemberek.Az üvegházhatású gázok egyre növekvő kibocsátásával összefüggő aszály is szerepet játszott a 2011-ben békés tüntetésekkel kezdődő, ám azóta véres harcokba torkolló szíriai konfliktus kirobbanásában - állapították meg a szakemberek.

Kuba legnépszerűbb strandját fenyegeti a globális felmelegedés: az emelkedő tengerszint miatt ugyanis súlyosbodó erózió fenyegeti a varaderói partszakaszt.

Egy svéd kutatócsoport tanulmánya szerint, ami a globális élelmiszerellátás és az édesvíz elérhetősége közti kapcsolatot vizsgálja, többé nem engedhetjük meg magunknak, hogy annyi húst együnk, mint most. A következő negyven évben le kellene szoknunk az állati eredetű ételekről, mert az állattartás vízigénye többszöröse a mezőgazdasági növénytermesztésnek és minden cseppre szükségünk lesz, hogy a növényekből megtermeljük a szükséges minimumot a bolygó lakosságának.

Az nem igaz, hogy már száraz lábbal át lehet kelni a Tiszán Záhonynál, de valóban nagy a kiszáradás a mederben, ahol az ilyenkor szokásosnak csak harmada a vízhozam.

Éghajlati dobókockának nevezik annak az esélyét, hogy egy nyár szokatlanul forró lesz-e, vagy sem. Ez a kocka egyre cinkeltebb: az elmúlt harminc évben megnőtt az esélye a nagy hőségnek. Új eredmények szerint a globális felmelegedés erősít rá a hőhullámra.

Jelentősen hozzájárulhat egy erőteljesen üvegházhatású gáz, a metán kibocsátáshoz az Arktiszi-óceán - közölték amerikai kutatók a Nature Geoscience című szakfolyóiratban.

Az emberi tevékenységből származó, légkörbe kerülő szén-dioxid egyharmadát a világtenger egymilliárd köbkilométernyi vize nyeli el. Az üvegházhatású gáz miatt elsavasodik a víz, és a veszélyeztetett élőlényeknek egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni a gyors ütemű változásokhoz.