Klímaváltozás, Globális felmelegedés

Bár az átlagos szélsebesség csökkenése a Föld mindkét féltekéjén megfigyelhető, ezzel párhuzamosan nő a szélsőséges szeles események valószínűsége – olvasható a Másfélfok című klímapolitikai oldalon pénteken megjelent elemzésben

Péliné Németh Csilla meteorológus, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján azt állítja, hogy a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével.

Változó szelek

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által egységesített, 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján a szélsebesség csökkenése mindkét féltekén, a trópusokon és a közepes földrajzi szélességeken is kimutatható a 20. század közepe óta, ugyanakkor a 70. foknál magasabb földrajzi szélességeken növekvő trendeket figyeltek meg a kutatók. A magyar meteorológus által idézett egyik vizsgálat szerint az északi félteke kontinentális területein tapasztalt 5–15 százalékos csökkenés „összhangban van a globális éghajlati modellek eredményeivel, amelyek ugyancsak a felszínközeli szélsebesség csökkenését mutatják a közepes szélességeken, a magasabb szélességek szélsebesség növekedésével párhuzamosan”.

 
A jelenség a meteorológus szerint többféle, egymásra is hatással lévő okra vezethető vissza. Ezek

  • a földhasználat-változás és erdőirtás miatt változó felszíni érdesség;
  • az El Niño-jelenség;
  • a pólusok irányába tolódó ciklonpályák;
  • az energiaszállításért felelős légköri áramlásokban bekövetkezett változások;
  • a sarkvidékek gyorsabb ütemű melegedése, amely csökkenti a pólusok és az egyenlítői területek közti hőmérséklet-különbséget.

Gyengülő szelek, erősödő viharok

A cikk idézi az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének (EASAC) azt a tanulmányát, amely szerint az extrém szélsebességek Európa északi részén növekedtek, délen csökkentek, Közép-Európa pedig az átmeneti, erősen kiszámíthatatlan zónába esik. 


A maximális szélsebesség 98 százalékának éghajlatimodell-szimulációkból számított 2071–2100 közti átlagának változása m/s-ban az 1961–2000 időszakhoz képest. A sárga területek növekedést, a kék területek csökkenést jeleznek, a fekete pontok a statisztikailag szignifikáns változásokat mutatják (95 százalékos megbízhatósággal).
Forrás: Másfélfok/ EASAC

A szélklimatológiai vizsgálatok „a melegedés hatására bekövetkező regionális áramlási viszonyok megváltozására” utalnak. A meteorológus szerint a a változás extrém viharokkal jár: „az idei első jelentős jégesőt egy átvonuló hidegfront okozta 2021. 04. 22-én, melynek hatására Szlovákiában tornádó is kialakult. De a szélviharok egész évben okozhatnak veszteségeket. Például 2020. február 4-én hazánkat elérte egy gyors mozgású hidegfront, amely Nyugat-Európától a Balkánon át Törökországig jelentős pusztítást okozott. Magyarországon a számottevő károk mellett sajnos halálos áldozatot is követelt. A legerősebb széllökéseket sík vidéken Sopronban (111 km/h) és a Balaton térségében, illetve a hegyi állomásokon mérték (János-hegyen 124 km/h, Kab-hegyen 120 km/h)”.


Viharban kidőlt, két méter törzsátmérőjű, harminc méter magas
öreg platánfa a Margitszigeten 2021. május 5-én
Fotó: Lakatos Péter/MTI/MTVA

A változás velejárója, hogy a melegedés mértéke a Kárpát-medencében kissé nagyobb a globális átlagnál. „Az extrém hideg periódusok száma, hossza erősen csökken, míg a hőhullámok gyakoribb előfordulása várható. A melegebb légkörben a pólusok és az Egyenlítő közt kisebb lesz a hőmérséklet különbség. Ezért a télen jellemző gyakoribb ciklonokhoz köthető viharok száma várhatóan csökken, miközben ezek intenzívebbek lehetnek” – írja a meteorológus.  Szerinte nyaranta valószínű, hogy a feltételek kedveznek a spontán kipattanó zivataroknak, amelyek viharos, akár orkán erejű széllel is párosulnak. 

A gond az, hogy a globális éghajlati modellek felbontásuk miatt nem képesek előrejelezni az olyan kis skálájú jelenségeket, mint a tornádók, márpedig az extrém szélsebességek leginkább ezekhez kapcsolhatók. A klímaváltozás ugyanis a regionális légköri cirkulációt is befolyásolja, megváltoztatva a viharpályákat, szélirányokat és az egész szélklímát. A meteorológus szerint az „extrém nagy szélsebességek vizsgálata a század közepére és végére növekvő trendeket mutat”.

A cikk szerzője az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékén futtatott egyik, a térségre adaptált regionális éghajlati modell segítségével a várható tendenciákat is prognosztizálta. Ezek szerint az ország nagy részén 5-10 százalékkal nagyobb lesz a szélsebesség maximum. Az alábbi ábra a maximális szélsebességek várható változását szemlélteti: a sárgás színezés az emelkedést, a zöld a csökkenést jelzi. 

 

Forrás

Idézet

Ha megnézed a klímaváltozás hatását a vízre, emberi egészségre, mezőgazdaságra, ökoszisztémákra, tényleg olyan sávba jutunk, ahol ezek a hatások nagyon súlyosakká válnak , még 1-1,5oC-os hőmérséklet emelkedéssel is.

Dr. Rajendra Pachauri, a Béke Nobel-díjas IPCC vezetője

We use cookies on our website. Some of them are essential for the operation of the site, while others help us to improve this site and the user experience (tracking cookies). You can decide for yourself whether you want to allow cookies or not. Please note that if you reject them, you may not be able to use all the functionalities of the site.

Ok