A globális felmelegedés veszélyei

Drámai vízhiányt okoz Dél-Indiában, hogy késik a monszun. Az NDTV hírcsatornának nyilatkozó meteorológusok szerint országszerte 43 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. Míg június közepére a monszunesőzés általában eléri az ország kétharmadát, míg jelenleg a terület alig felét érte el. Az ország hatodik legnagyobb városában, Csennaiban két hete szárazak vezetékek. Miután az ötmilliós metropolisz ellátását biztosító négy tározó kiszáradt, tartálykocsikkal próbálják ellátni az ottélőket.

Világszerte vészhelyzet alakult ki az klímaváltozás miatt, és a kormányok eddigi, elégtelen vállalásai miatt az elviselhetőnél kétszer nagyobb mértékben, 3 Celsius-fokkal emelkedhet a globális átlaghőmérséklet az évszázad végéig az iparosodás előtti korszakhoz képest - figyelmeztetett Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) főtitkára hétfőn a németországi Bonnban az egyezmény 25. éves ülésének (COP 25) előkészítésére összehívott tanácskozás kezdetén.

Megrázó erejű fényképpel szemléltette a felmelegedés hatásait egy norvég sarkkutató. Steffen Olsen kutyaszánjával éppen egy nagy gleccseren kelt volna át, hogy begyűjtsön pár meteorológiai mérőeszközt, amikor szembesülnie kellett vele, hogy a nagy melegben a jég felszíne megolvadt, így kutyáinak vízben kell gázolniuk.

Pénteken az északi féltekén több helyen is hőmérsékleti rekordok dőltek, még Grönlandon is nagyon sütött a nap, a sziget jégtakarójának 40 százaléka kezdett olvadni, és csütörtökön Grönland vesztett is kb.

Olyan pusztító a hőség India középső részén, hogy százával kell evakuálni a falvakat a hőség és aszály sújtotta területekről. Hétfőn Delhiben, a fővárosban 48 fokot mértek, a radzsasztáni Churúban pedig 50,8-at. Aznap nem volt melegebb hely az egész világon.

Évente átlagosan egy métert veszítenek vastagságukból az ausztriai gleccserek.

20 éve nem tapasztalt aszály sújtja Magyarországot, hiányosan kelt ki az őszi búza, bajban a repce, a kukorica és a krumpli, borsót pedig az Alföldön csak öntözhető területekre tudnak vetni a gazdák. Hiába műtrágyáznak, a növények nem tudják megfelelően felvenni sem a tápanyagot a szárazság miatt.

Ausztráliában a forró nyári hónapokban több mint 200 hőmérsékleti rekord dőlt meg – derült ki egy csütörtökön megjelent jelentésből.

A 2018/19-es tél összességében enyhébb volt a szokásosnál, az évszak középhőmérséklete országos átlagban 1,24 Celsius-fok volt, ami 1,3 fokkal haladja meg az 1981-2010-es sokéves átlagot - írta hétfőn az MTI-hez eljuttatott elemzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat, amely azt is kiemelte: a melegedő tendencia a leghidegebb évszakban is megmutatkozik. A három hónap csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981-2010 közötti telek átlagától, miután már október-novemberben is szárazság volt.

Az olvadó grönlandi jégtakaró metángáz tonnáit bocsátja ki a légkörbe, és a jég alatti biológiai aktivitás az eddig feltételezettnél jóval nagyobb hatással van a légkörre. Erről szól legalábbis egy új tanulmány, amit a Bristoli Egyetem kutatói írtak.