A globális felmelegedés veszélyei

Apokaliptikus képek érkeztek múlt héten az Egyesült Államok nyugati partjáról. Az erdőtüzek narancssárgára festették az eget, Kaliforniában volt, hogy egyszerűen nem lehetett látni a napot napközben sem. 

Legalább huszonhatan meghaltak, tízezreket kellett kitelepíteni Oregon államban, önmagában a levegő belélegzése is súlyosan egészségkárosító volt. Száz nagyobb tűz pusztítását láttuk több mint 18 ezer négyzetkilométeren.

Kilakoltatott emberek, áramkimaradások, mértéktelen pusztítás, elviselhetetlen hőmérséklet – így pusztít tűzvész Kaliforniában.

Apokaliptikus képek érkeznek az amerikai erdőtűzről. Kaliforniából Oregonba és Washington államba is átterjedt a tűz, az oregoni kormányzó szerint ez lehet a legnagyobb kárt okozó természeti katasztrófa.

A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönladon. Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát - írták egy új tanulmány szerzői az MTI beszámolója szerint: tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, amelyet csütörtökön publikáltak.

A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

Sokkal pusztítóbb járványok követhetik a koronavírust, amennyiben nem számoljuk fel a probléma gyökerét, mondja az a három kutató, akik a valaha volt legszélesebb körben mérték fel a bolygó élővilágának állapotát 2019-ben. Josef Settele, Sandra Diaz és Eduardo Brondizio szerint a probléma gyökere pedig az élővilág és a természeti környezett kiterjedt pusztítása. Amennyiben ezt nem állítjuk meg, újabb pusztító járványok sorát szabadíthatjuk magunkra, vélik.

Bemutatjuk a vadállatok forgalmazásával foglalkozó iparágat, ami 2003-ban és idén is rászabadította a koronavírust az emberiségre. Ha minden marad a régiben, harmadszor is megtörténhet.

Az időjárási feljegyzések kezdete óta először mértek 20 Celsius-fok fölötti hőmérsékletet az Antarktiszon, a Seymour-szigeten jegyzett 20,75 Celsius-fokot a kutatók „hihetetlennek és abnormálisnak” nevezték.

Brazil kutatók február 9-én mérték a rekordmagas hőmérsékletet, ami 1 Celsius-fokkal magasabb az előző, 19,8 Celsius-fokos rekordnál, amit 1982-ben mértek a Signy-szigeten.

Kiszáradt egy ausztrál iskolában a kút, ahonnan a vizet szerezték, miután az ivóvizet kitermelték a helyi telephellyel működő óriáscégek, például a Coca-Cola. A kormány most teherautókon kénytelen szállítani a vizet a diákoknak.

2019 júliusa volt a valaha mért legforróbb hónap. Több mint száz évre visszamenőleg vannak erről részletes feljegyzések, a rekordot eddig 2016 forró júliusa tartotta, de idén ennél is melegebb volt 0,04 fokkal. Erre jutott a Kopernikusz program, az EU klímaváltozással foglalkozó szervezete.

„Mindig is voltak meleg nyarak, de ez már nem olyan, mint azok a nyarak, amiket fiatalon átéltünk, vagy amilyeneket nagyszüleink ismertek”...

Drámai vízhiányt okoz Dél-Indiában, hogy késik a monszun. Az NDTV hírcsatornának nyilatkozó meteorológusok szerint országszerte 43 százalékkal kevesebb csapadék esett az átlagosnál. Míg június közepére a monszunesőzés általában eléri az ország kétharmadát, míg jelenleg a terület alig felét érte el. Az ország hatodik legnagyobb városában, Csennaiban két hete szárazak vezetékek. Miután az ötmilliós metropolisz ellátását biztosító négy tározó kiszáradt, tartálykocsikkal próbálják ellátni az ottélőket.