A globális felmelegedés veszélyei

A kutatók a globális felmelegedéshez kötik, hogy az Andokban az elmúlt közel egy évtizednyi aszályt követően idén alig esett hó, a dél-amerikai hegységet megaszárazság sújtja. A gyér eső és hóesés miatt az Ecuador és Argentína között magasodó hegyek nagy részét csupán foltokban, vagy egyáltalán nem borítja hó. Pedig déli féltekén most van tél, ilyenkor kellene tetőznie a havazásnak.

Az idei nyár megmutatta, hogy a világ egyik felén milyen extrém hőhullámokat, a másikon pedig milyen pusztító áradásokat tud okozni, hogy mára az ipari forradalom kezdetéhez képest 1,2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld hőmérséklete. (A párizsi klímaegyezmény célja, hogy a század végéig ez ne emelkedjen 1,5 Celsius-foknál jobban.) Bár a tudósok régóta figyelmeztettek arra, hogy a klímaváltozás ilyen szélsőséges időjárással járhat, most sokakat mégis meglepett, hogy ez ilyen gyorsan történik.

Kaliforniában annyira hétköznapivá váltak az erdőtüzek, hogy szinte föl sem tűnik, ha a hollywoodi celebek kerti edzős videóiban látszik a háttérben a füstoszlop. Az Egyesült Államok délnyugati részén ugyanis évek óta arról lehet leginkább tudni, hogy lassan véget ér a nyár, hogy leég több százezer hektár erdő és pár kisebb város. És ezek a tüzek tudósok szerint egy olyan jelenség leglátványosabb és legpusztítóbb megnyilvánulásai, amelyre nagyjából 500 éve nem volt példa

Ezer éve nem volt olyan gyenge az Atlanti-óceán körforgási rendszere (Atlantic Meridional Overturning Circulation – AMOC), mint most. Ez is hozzájárul az extrém időjárási jelenségekhez (mint például a szokatlanul erős viharokhoz a Brit-szigeteken, vagy a fagyhoz és hóeséshez Texasban), valamint a gyengülés miatt megemelkedhet a vízszint az USA keleti partjánál.

Akik a tudósok ismétlődő figyelmeztetései ellenére is arra számítottak, hogy a járvány miatti korlátozások érzékelhető mértékben csökkentik majd a globális felmelegedés tempóját, most csalódottak lesznek. 2020 ugyanis a legmelegebb évnek bizonyult a mérések kezdete óta Európában és nőtt az atmoszféra széndioxid-koncetrációja is - derül ki a Magyar Tudományos Akadémia közleményéből. Globális szinten 2020 holtversemyben volt a legmelegebb év, 2016-tal.

Apokaliptikus képek érkeztek múlt héten az Egyesült Államok nyugati partjáról. Az erdőtüzek narancssárgára festették az eget, Kaliforniában volt, hogy egyszerűen nem lehetett látni a napot napközben sem. 

Legalább huszonhatan meghaltak, tízezreket kellett kitelepíteni Oregon államban, önmagában a levegő belélegzése is súlyosan egészségkárosító volt. Száz nagyobb tűz pusztítását láttuk több mint 18 ezer négyzetkilométeren.

Kilakoltatott emberek, áramkimaradások, mértéktelen pusztítás, elviselhetetlen hőmérséklet – így pusztít tűzvész Kaliforniában.

Apokaliptikus képek érkeznek az amerikai erdőtűzről. Kaliforniából Oregonba és Washington államba is átterjedt a tűz, az oregoni kormányzó szerint ez lehet a legnagyobb kárt okozó természeti katasztrófa.

A rendkívül meleg időjárás miatt tavaly rekordmennyiségű jég olvadt el Grönladon. Az így keletkezett víz elég lenne arra, hogy 1,25 méter magasan beborítsa Kaliforniát - írták egy új tanulmány szerzői az MTI beszámolója szerint: tavaly minden eddigi rekordot megdöntve, 586 milliárd tonnányi jég olvadt el Grönlandon a műholdas mérések alapján készült tanulmány szerint, amelyet csütörtökön publikáltak.

A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.

Sokkal pusztítóbb járványok követhetik a koronavírust, amennyiben nem számoljuk fel a probléma gyökerét, mondja az a három kutató, akik a valaha volt legszélesebb körben mérték fel a bolygó élővilágának állapotát 2019-ben. Josef Settele, Sandra Diaz és Eduardo Brondizio szerint a probléma gyökere pedig az élővilág és a természeti környezett kiterjedt pusztítása. Amennyiben ezt nem állítjuk meg, újabb pusztító járványok sorát szabadíthatjuk magunkra, vélik.