Mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Az Ikea és a Rockefellerek alapítványai eddigi legnagyobb befektetésüket hajtják végre azzal, hogy 500 millió dollárral egy olyan alapot indítanak, amelynek célja a megújuló befektetések ösztönzése a világ elmaradottabb térségeiben - számol be a hírről a Financial Times.

Az ENSZ és az Oxfordi Egyetem közös felmérésében 50 országból 1,2 millió ember vett részt. A klímaváltozás témájában ilyen méretű felmérést még nem készítettek korábban. 

A felmérés szerint leginkább a fiatalok aggódnak, a 14 és 18 év közöttiek 69 százaléka szerint klímavészhelyzet van, de a hatvan éven felüliek 58 százaléka is hasonló véleményen van.

Most, 93 évesen erőteljesebb eszközhöz nyúlt: mivel kora miatt az utóbbi időkben már nem utazott el mindenhova a stábjával, narrátorként sokkal kevesebbet láttuk, de az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) című új filmjében egyből kettőt lép előre, és saját személyét helyezi a középpontba. A hivatalosan is tanúvallomásnak nevezett filmben a hatvanhat éves karrierje során tapasztalt környezeti és természeti hanyatlás érzékletes bemutatása mellett a jövőre nézve is tanácsot ad – és azt a poklot is bemutatja, amivé a Föld válik, ha nem fogadjuk meg a tanácsokat.

Sir David Attenborough ismét a biodiverzitás csökkenésére figyelmezteti a világot: egy netflixes filmben ezúttal azt mondta, pályafutása során egyrészt rádöbbent, milyen sokszínű a világ, másrészt arra is rájött, hogy ez a sokszínűség komoly veszélyben van. Az ember okozta károk szerinte a vegetarianizmussal is csökkenthetők.

A koronavírus megtette, amit Greta Thunberg mozgalma és a párizsi klímamegállapodás sem tudott: drasztikusan és nagyon gyorsan csökkentette az emberiség üvegházgáz-kibocsátását. Miközben a világ országai igyekeznek a lehető leghatékonyabban, minden tőlük telhető eszközzel védekezni a járvánnyal szemben, a vírus valamivel közelebb is hozott bennünket a klímavédelmi céljaink eléréséhez, ezt azonban nagyon nehéz számszerűsíteni.

A hús és a tejtermékek elkerülése a leghatékonyabb egyéni módja a bolygónkra gyakorolt káros hatások csökkentésének, állítják a szakemberek egy mindenre kiterjedő elemzés kapcsán, mely az állattenyésztés bolygónkra gyakorolt hatását vizsgálta.

Az elemzés kimutatta, hogy a hús és a tejtermékek a bevitt kalóriánk mindössze 18%-át szolgáltatják, a fehérjebevitelünk 37%-át, miközben elhasználja a termőterületek 83%-át, és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-áért felelős. Egy másik vizsgálat azt igazolja, hogy a Föld emlőseinek 86%-át a tenyésztett állatok és az emberek alkotják.

Drasztikusan vissza kell szorítani a hús- és tejfogyasztást, az éghajlatváltozás leküzdése érdekében ötödével kell csökkenteni az elfogyasztott marha-, bárány- és tejtermékmennyiséget – írja a BBC a brit kormány hivatalos tanácsadó testülete, a Klímaváltozási Bizottság új tanulmányára hivatkozva. A dokumentum szerint ebben a kérdéskörben.

A nyugat nagyüzemi termelése és óriási húsfogyasztása komoly szerepet játszik a globális felmelegedésben.

A növény alapú étrendre való áttéréssel lényeges változásokat tudnánk hozni a klímaváltozás lassulásának érdekében

Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn, és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a klímakatasztrófa miatt felvonuló fiataloknak igazuk van, a klímaváltozás tudományos tényei cáfolhatatlanok, a szeptemberi klímacsúcs után a tagadók és a legnagyobb szennyezők többé már nem tudnak elrejtőzni. Az ENSZ-főtitkár írása.