Mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Eddig összesen 105 ország írta alá az úgynevezett Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge). Az ENSZ klímakonferenciáján Glasgow-ban megtartott tanácskozás alatt is érkeztek még be aláírók, a szám valószínűleg még ennél is nagyobb lesz. Az aláírók most lefedik a bolygó GDP-jének 70 százalékát. A vállalás alapvető kikötése az, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest. Vannak országok azonban, amelyek még ennél is többet vállaltak.

Hétfőn, a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson (COP26) több mint száz ország képviselői állapodtak meg arról, hogy 2030-ig véget vetnek az erdőirtásoknak, a szén-dioxid megkötésében, és így a globális felmelegedés lassításában fontos szerepet játszó erdők védelmezése érdekében. A nyilatkozat aláírói között olyan nagyhatalmak és fontos erdőkkel rendelkező országok is megtalálhatók, mint az Egyesült Államok, Kína vagy Brazília.

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.

A G20-csoport, ami a 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport, hétvégi római csúcstalálkozóján megállapodott, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.

Az Ikea és a Rockefellerek alapítványai eddigi legnagyobb befektetésüket hajtják végre azzal, hogy 500 millió dollárral egy olyan alapot indítanak, amelynek célja a megújuló befektetések ösztönzése a világ elmaradottabb térségeiben - számol be a hírről a Financial Times.

Az ENSZ és az Oxfordi Egyetem közös felmérésében 50 országból 1,2 millió ember vett részt. A klímaváltozás témájában ilyen méretű felmérést még nem készítettek korábban. 

A felmérés szerint leginkább a fiatalok aggódnak, a 14 és 18 év közöttiek 69 százaléka szerint klímavészhelyzet van, de a hatvan éven felüliek 58 százaléka is hasonló véleményen van.

Most, 93 évesen erőteljesebb eszközhöz nyúlt: mivel kora miatt az utóbbi időkben már nem utazott el mindenhova a stábjával, narrátorként sokkal kevesebbet láttuk, de az Egy élet a bolygónkon (A Life on Our Planet) című új filmjében egyből kettőt lép előre, és saját személyét helyezi a középpontba. A hivatalosan is tanúvallomásnak nevezett filmben a hatvanhat éves karrierje során tapasztalt környezeti és természeti hanyatlás érzékletes bemutatása mellett a jövőre nézve is tanácsot ad – és azt a poklot is bemutatja, amivé a Föld válik, ha nem fogadjuk meg a tanácsokat.

Sir David Attenborough ismét a biodiverzitás csökkenésére figyelmezteti a világot: egy netflixes filmben ezúttal azt mondta, pályafutása során egyrészt rádöbbent, milyen sokszínű a világ, másrészt arra is rájött, hogy ez a sokszínűség komoly veszélyben van. Az ember okozta károk szerinte a vegetarianizmussal is csökkenthetők.

A koronavírus megtette, amit Greta Thunberg mozgalma és a párizsi klímamegállapodás sem tudott: drasztikusan és nagyon gyorsan csökkentette az emberiség üvegházgáz-kibocsátását. Miközben a világ országai igyekeznek a lehető leghatékonyabban, minden tőlük telhető eszközzel védekezni a járvánnyal szemben, a vírus valamivel közelebb is hozott bennünket a klímavédelmi céljaink eléréséhez, ezt azonban nagyon nehéz számszerűsíteni.

A hús és a tejtermékek elkerülése a leghatékonyabb egyéni módja a bolygónkra gyakorolt káros hatások csökkentésének, állítják a szakemberek egy mindenre kiterjedő elemzés kapcsán, mely az állattenyésztés bolygónkra gyakorolt hatását vizsgálta.

Az elemzés kimutatta, hogy a hús és a tejtermékek a bevitt kalóriánk mindössze 18%-át szolgáltatják, a fehérjebevitelünk 37%-át, miközben elhasználja a termőterületek 83%-át, és a mezőgazdaságból származó üvegházhatású gázok kibocsátásának 60%-áért felelős. Egy másik vizsgálat azt igazolja, hogy a Föld emlőseinek 86%-át a tenyésztett állatok és az emberek alkotják.