Klímapolitika

2030-ig a felére kell csökkentenünk a károsanyag-kibocsátást, ha el akarjuk kerülni a klímaválság legborzalmasabb hatásait - írja a legfrissebb ENSZ-jelentés. Az IPCC által készített tanulmány nem csak a levegőbe beszél, konkrét megoldási javaslatokat is tesz arra, hogyan érhetjük el az előttünk álló 7,5 évben a kitűzött célt, a globális felmelegedés másfél fok alatt tartását. Mint mondják: minden eszközünk megvan ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát, csak élnünk kell vele.

Eddig összesen 105 ország írta alá az úgynevezett Globális Metánvállalást (Global Methane Pledge). Az ENSZ klímakonferenciáján Glasgow-ban megtartott tanácskozás alatt is érkeztek még be aláírók, a szám valószínűleg még ennél is nagyobb lesz. Az aláírók most lefedik a bolygó GDP-jének 70 százalékát. A vállalás alapvető kikötése az, hogy 2030-ra 30 százalékkal csökkenjen a globális metánkibocsátás a 2020-as szinthez képest. Vannak országok azonban, amelyek még ennél is többet vállaltak.

Tartalmas fordulópontnak nevezte a római G20-csúcstalálkozó záródokumentumát a házigazda Mario Draghi olasz miniszterelnök, aki vasárnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy a pandémia és a klímaváltozás tudatosította a globális kihívások megoldásának sürgősségét.

A G20-csoport, ami a 19 vezető gazdaság és az Európai Unió alkotta csoport, hétvégi római csúcstalálkozóján megállapodott, hogy az ipari forradalom előttihez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák az általános felmelegedést.

Az ENSZ és az Oxfordi Egyetem közös felmérésében 50 országból 1,2 millió ember vett részt. A klímaváltozás témájában ilyen méretű felmérést még nem készítettek korábban. 

A felmérés szerint leginkább a fiatalok aggódnak, a 14 és 18 év közöttiek 69 százaléka szerint klímavészhelyzet van, de a hatvan éven felüliek 58 százaléka is hasonló véleményen van.

A koronavírus megtette, amit Greta Thunberg mozgalma és a párizsi klímamegállapodás sem tudott: drasztikusan és nagyon gyorsan csökkentette az emberiség üvegházgáz-kibocsátását. Miközben a világ országai igyekeznek a lehető leghatékonyabban, minden tőlük telhető eszközzel védekezni a járvánnyal szemben, a vírus valamivel közelebb is hozott bennünket a klímavédelmi céljaink eléréséhez, ezt azonban nagyon nehéz számszerűsíteni.

Klímavészhelyzetet hirdetett az Európai Parlament. A strasbourgi plenáris ülés csütörtökön fogadta el a határozatot, amelyben megállapítja, hogy éghajlati és környezeti vészhelyzet áll fenn, és arra kéri az Európai Bizottságot, az uniós tagállamokat és az összes globális szereplőt, „hogy sürgősen tegyék meg a szükséges konkrét lépéseket e fenyegetés leküzdése és megfékezése érdekében, még mielőtt túl késő lenne.”

António Guterres ENSZ-főtitkár szerint a klímakatasztrófa miatt felvonuló fiataloknak igazuk van, a klímaváltozás tudományos tényei cáfolhatatlanok, a szeptemberi klímacsúcs után a tagadók és a legnagyobb szennyezők többé már nem tudnak elrejtőzni. Az ENSZ-főtitkár írása.

David Attenborough kedden meghívottként részt vett a brit parlament energetikai és ipari kérdésekben illetékes bizottságának ülésén, ahol képviselők kérdéseire, és felvetéseire válaszolt - természetesen a klímaváltozás megfékezésével, vagy annak lehet őségeivel kapcsolatban.

Az éghajlatváltozás megfelelő kezelése, a klímasemleges gazdaságra történő átállás segít megőrizni az Európai Unió versenyképességét és fenntartani a gazdasági növekedést, ami új foglalkoztatási mutatókkal és egyre jobb szociális helyzettel párosul – közölte az Európai Bizottság.

A frissen közzétett, európai foglalkoztatási és szociális fejleményekről (ESDE) szóló 2019-es jelentésében a bizottság rámutatott, hogy a munkahelyteremtést biztosító gazdasági növekedés fenntartásához az emberek készségei és az innováció terén kell beruházásokat eszközölni.