A globális felmelegedés okai

A klímaváltozásra vonatkozó eddigi előrejelzések jelentősen alábecsülték a felhők szerepét, ami azt jelenti, hogy a jövőben várható melegedés jóval súlyosabb lehet az eddig feltételezettnél – derült ki egy új tanulmányból.

Újabb rekordot ért el 2016-ban a Föld légkörében a szén-dioxid koncentrációja - jelentette a Meteorológiai Világszövetség (WMO), amely 51 ország mérései alapján követi nyomon az üvegházhatást okozó gázok - szén-dioxid, metán és nitrogénoxid -  légköri mennyiségét.

Aktív metánszivárgásra bukkantak az Antarktisz közelében, a Déli-óceán részét képező Ross-tenger mélyén, írja a Guardian. Az üvegházhatású gáz könnyen eljut a légkörbe, mivel egy időre teljesen eltűntek, és később is csak kisebb mennyiségben bukkantak fel újra a mikrobák, amelyek ezt normális esetben meggátolnák. 

Nem világos, ebben az esetben mi okozza a szivárgást, de kutatók régóta figyelmeztetnek, hogy a klímaválság és az óceánok melegedése fokozhatja a jelenséget. A Ross-tenger hőmérséklete azonban egyelőre nem növekedett jelentősen, így itt valószínűleg másról van szó. 

Ebben a tanulmányban egy globális érzékenységi elemzés (GSA) eredményeit mutatjuk be, amely azt bizonyítja, hogy az állattenyésztés a klímaváltozás fő oka, és évente az üvegházhatású gázok kibocsátásának legalább 87%-áért felelős. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése jelenleg az ember által okozott szén-dioxid (CO2) kibocsátás vezető forrása. A klímaváltozást azonban az ember által okozott üvegházhatású gázok és aeroszolok halmozott kibocsátása okozza, és nem csak egyedül a jelenlegi CO2-kibocsátás.

Amazonasi esőerdő 55%-a elpusztulhat 2030-ra a mezőgazdaság, az állatarás növekedése, erdőtüzek, a szárazság és a fakitermelés jelenlegi üteme alapján. Az erdők eltűnése miatt az Amazonas-medencéből 55-97 milliárd tonna szén-dioxid juthat a légkörbe. A felső érték esetén ez több mint a világ kétévi üvegházhatású gáz kibocsátása.

Felerősíteni látszik az Arab-tenger feletti pusztító tájfunokat, trópusi ciklonokat a dél-ázsiai légszennyezés, a "nagy barna felhő", még mielőtt a monszunszezon elkezdődne. A három kilométer vastag szmogfelhő akadályozza a monszun jótékony hatásait.

A szén-dioxid légköri koncentrációja már idén meghaladja a 400 ppm-et (milliomod térfogatrész), és az életünk során nem is megy e kritikus határérték alá - közölte a brit meteorológiai szolgálat. 

A hawaii Mauna Loa obeszervatórium mérései alapján idén 3,1 ppm-es növekedésre számíthatunk, ami magasabb a korábbi évek 2,1 ppm-es átlagánál. Ez javarészt az idei El Niño jelenség számlájára írható. Az idei növekedés nagyobb lesz, mint a legutóbbi nagy El Niño idején (1997-98-ban), mert az emberiség által kibocsátott szén-dioxid mennyisége azóta 25 százalékkal nőtt, és ez felerősítette a jelenség hatását.

A mérések kezdete óta a legmagasabb szintjét érte el a globális metánkibocsátás a Stanford Egyetem tanulmánya szerint.

A kutatók azt írták, 2000 és 2017 között olyan pályára került ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátása, ami a klímamodellek szerint a század vége előtt 3-4 Celsius-fokos felmelegedéshez fog vezetni.

Az emberi táplálkozás számára adott mennyiségű fehérje bevitelére állati forrásból 5-ször, 10-szer, 25-ször több fehérjére van szükség. Azaz, csupán 20, 10, 4 % hatásfokú.
A húsevés rendkívüli módon megterheli a bolygót. A jelenlegi népesség és tendenciák mellet egyre inkább fenntarthatatlan.