Egészségügy, élővilág
A klímaváltozás komoly egészségügyi veszélyeket is rejt magában. Az alkalmazkodás az egész Föld lővilágára drasztikus hatást gyakorol.
A betegségek terjedését a klímaváltozás is elősegíti. A melegebb éghajlat ideális körülményeket teremt az egyes kórokozóknak és terjesztőiknek, így például a denevéreknek, majmoknak és szúnyogoknak.
Sokkal pusztítóbb járványok követhetik a koronavírust, amennyiben nem számoljuk fel a probléma gyökerét, mondja az a három kutató, akik a valaha volt legszélesebb körben mérték fel a bolygó élővilágának állapotát 2019-ben. Josef Settele, Sandra Diaz és Eduardo Brondizio szerint a probléma gyökere pedig az élővilág és a természeti környezett kiterjedt pusztítása. Amennyiben ezt nem állítjuk meg, újabb pusztító járványok sorát szabadíthatjuk magunkra, vélik.
Bemutatjuk a vadállatok forgalmazásával foglalkozó iparágat, ami 2003-ban és idén is rászabadította a koronavírust az emberiségre. Ha minden marad a régiben, harmadszor is megtörténhet.
A légköri széndioxid növekvő szintje elvben segíti a fotoszintetizáló létformák növekedését, cserébe egyre kevesebb tápanyagot kell felszívniuk a földből. Így egyre kisebb az ásványianyag- és vastartalmuk, cserébe egyre több bennük a cukor és a keményítő.
A szárazföldi hőhullámok a világ legpusztítóbb természeti katasztrófái közé tartoznak, tengeri megfelelőik pedig szintén súlyos hatással vannak az óceánokban élő élőlényekre. A hőhullámok gyakorisága és élettartama növekszik, a pusztítás pedig egyre nagyobb. Dél-Kaliforniában kutatók arra lettek figyelmesek, hogy a Csendes-óceán hőmérséklete helyenként 10 fokkal az átlagos fölé emelkedett. Ez egy felmelegedési hullám következménye volt 2015-ben, ami addig példátlan esetként Alaszkától Mexikóig haladt.
A klímaváltozás, környezetszennyezés és az inváziós fajok behurcolása kapcsán gyakran hangzik el a sötét jóslat, miszerint, amit most extrém jelenségnek tartunk, a jövőben megszokottá válik – ennek éppen szemtanúi vagyunk poloskafronton. Az inváziós rovarok ugyanis még tovább feszítik a húrt, egyes területeken már most, augusztusban nagy számban repülnek otthonainkba.
A legtöbben arra számítottak, hogy csak évtizedek múltán lehet majd ilyen szinten érzékelni a változást, írják a tanulmány szerzői. A hatásokat viszont az emberek is érzékelhetik, például. A hatásokat viszont az emberek is érzékelhetik, például megnövekedik a kárvetők száma, több a járvány, megjósolhatatlan változások következnek be a haltenyészetekben, és csökken a terméshozam.
A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, s ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére.
A Wisconsin Egyetem környezet-epidemiológusai arra a megállapításra jutottak, hogy a trópusi esőerdő irtása a maláriás megbetegedések jelentős megszaporodását vonja maga után.
Egyre gyakrabban találkozhatunk a „klímamenekültek” fogalmával, amelyet először az 1980-as években használtak, majd azóta is számos kísérlet történt arra, hogy pontos és általánosan elfogadott definíciót találjanak rá. Nemzetközileg egységes meghatározás nélkül nehéz bármilyen vizsgálatot végezni, vagy megoldást keresni az egyre sürgetőbb problémára, amelyet a klímaváltozás által előidézett embertömegek elvándorlása jelent.
