Mi várható?

A hőhullámok néhány évtizeden belül olyan súlyossá válnak a Föld egyes részein, hogy azok lakhatatlanná válnak az ENSZ és a Nemzetközi Vöröskereszt hétfőn publikált jelentése szerint.

A globális felmelegedéssel, illetve annak egyre fokozódó hatásaival szemben az emberiség két dolog közül választhat: együttműködik vagy elpusztul - jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn Sarm-es-Sejkben az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésének (COP27) megnyitóján.

Megkongatta a vészharangot az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC). A világ vezető klímakutatói által elkészített beszámoló szerint visszafordíthatatlan a globális felmelegedés, így a jövőben egyre gyakoribbak lesznek az erdőtüzek, viharok és áradások.

A Föld „életjeleinek” gyengülésére figyelmeztet szerdán a BioScience című szaklapban megjelent cikkben a világ több mint 10 ezer vezető kutatója. A tudósok, akik két éve arra szólították fel a világ kormányait, hogy azok nyilvánítsanak globális klímavészhelyzetet, úgy látják, hogy a világ országainak vezetői kudarcot vallottak. Szerintük a politikusok nem képesek a probléma okával, a bolygó kizsákmányolásával foglalkozni, miközben példa nélküli módon megemelkedett a klímaváltozáshoz köthető katasztrófák száma, kezdve a tikkasztó hőhullámoktól az áradásokon és ciklonokon át a tűzvészekig.

Apokaliptikus képek és videók készültek idén tavasszal Mongóliában és Kína északi részén. A Góbi-sivatagból érkező tavaszi homokviharok a szokásosnál jóval durvábbak voltak, rengeteg kárt okoztak, emberek és állatok halálát okozták.

„Magyarországon az extrém vízjárás mindkét végletére, tehát az árvizekre és a tartós aszályokra is fel kell készülnünk, amelyek akár viszonylag rövid időn belül is váltakozhatnak” – mondta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján kedden közzétett interjúban Bozó László meteorológus akadémikus, az MTA Víztudományi Program Irányító Testületének tagja. A szakembert a március 22-i víz világnapja és a március 23-i meteorológiai világnap alkalmából kérdezték.

Bár a klímaváltozást és a mögötte álló emberi eredetű üvegházhatásúgáz-kibocsátást sok ezer kutató tanulmányozza, egy fontos hatásra csak most derült fény: a sztratoszféra, a légkör felső légköre is az ÜHG-k miatt megy össze.

A sztratoszféra nagyjából 20 kilométerrel a földfelszín felett kezdődik, és körülbelül 60 kilométeres magasságig tart, ez a légkör úgynevezett második rétege a troposzféra felett. Hogy a sztratoszféra magassága csökken, már ismert egy ideje: a nyolcvanas évek óta 400 méterrel csökkent a magassága, vagyis kb. az egy százalékát már elvesztette.

Péliné Németh Csilla meteorológus, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának meteorológus főtisztje klímamodell-szimulációk és a mérési adatok alapján azt állítja, hogy a Kárpát-medencében a jövőben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével.

A klímaváltozással egyre több extratrópusi ciklon alakul ki, ami akár egy közepes hurrikán erejével csaphat le a nyugati országokra, és hazánkba is eljuthat 100-110 km/h-s széllökésekkel.

Egyre nagyobb az esély, hogy öt éven belül átlépi a Föld a párizsi egyezményben rögzített másfél Celsius-fokos klímacélt – közölte az ENSZ Meteorológiai Világszervezete, a WMO.